Tizenöt szakember írta alá azon közleményt, melyben nem értenek egyet a kínai Fudan egyetem kampuszának Magyarországra településével.
Meglátásaik szerint:
- A magyarországi kampusz nem a kínai fél tőkebefektetéseként és kockázatvállalása mellett valósulna meg, hanem a magyar állam által Kínától felvett hitelből, vagyis a magyar állampolgárok pénzéből épülne Kína számára, a kínai érdekek szolgálatára. Ezt a hitelt tehát akkor is vissza kell fizetni, ha az egyetem működése részben vagy egészben nem termeli ki a felvett hitel és a kamatok megfizetéséhez szükséges pénzt.
- Az ITM szerint 540 milliárd forintra becsült projekt összege mintegy 90 milliárd forinttal meghaladja a 2022. évre beterjesztett költségvetésben a felsőfokú oktatásra szánt előirányzatot. Nem értünk egyet azzal a könnyelműen kijelentett véleménnyel, miszerint egy ilyen értékes egyetem kampuszának Magyarországra jövetele „minden pénzt megér”. A magyar állampolgárok közpénze véges, korlátozottan áll rendelkezésre, amit mindenkor felelősen és az egész ország érdekeit szem előtt tartva kell felhasználni.
- A projekthez felvenni szándékozott, többszázmilliárd forintra becsült (450-580 md) hitel kamatlába kb. hatszorososa lenne annak az unió által kínált kölcsönnek, amelynek felvételétől a kormány a túlzott eladósodás elkerülésére hivatkozva a minap tartózkodott.
- A hitel feltételei (visszafizetés ütemezése, valutája, árfolyamkockázat megosztása, záradékok, nemteljesítés esetén gyakorolt jogok stb.) ismeretlenek, miközben a transzparencia elemi feltétele egy ilyen mértékű, nemzedékeket eladósító hitel felvételének.
- A betelepülő egyetem működtetése – az ITM számításai szerint is – 2023-2027 között 100 milliárd forintot igényelne, ezt követően pedig évente további 15,5 milliárd forint veszteségtérítést.
- A fenntartására létrehozandó magyar-kínai alapítványban kisebbségi magyar részesedés lenne – a közbeszerzések elkerülése érdekében.Belátható időn belül behozhatlan hátrányt jelentene a magyar felsőoktatás számára: a kínai és a magyar egyetemeken oktatók közti kb. tízszeres bérkülünbség és az évi több millió forintos személyes kutatási keret elcsábítaná a hazai egyetemek legjobb oktatóit; a Fudannak a hazai felsőoktatási intézményekkel szemben előnye lenne a magyar és a nemzetközi pályázatokon; a magyar egyetemek finanszírozásából kiesnének a Fudanra átpályázó külföldi diákok.
- A kínai kampusz tandíja többszöröse lenne a magyar felsőoktatásban kiszabottnak, ezért a magyar társadalom szűk rétege engedhetné meg, hogy a gyerekeit itt taníttassa.
A közgazdászok úgy vélik, mindez akkor történik, amikor:
- az elmúlt évben a magyar államadósság rátája ismét 80 százalék fölé emelkedett,
- csökkenteni kell a szintén felduzzadt államháztartási hiányt,
- az Unió Helyreállítási alapjából a kormány kivette az egyetemek megújítására szánt 1200 milliárd forintos csomagot,
- Paks II. és a Budapest-Belgrád vasút létesítésére alsóértéken 4300 milliárd forintos adósságunk halmozódik fel - a piacinál magasabb kamatlábak mellett,
Mindezek fényében úgy ítélik meg, kifejezetten káros lenne a magyar gazdaságot és a jövő társadalmát további, soha meg nem térülő, újabb, többszázmilliárd forintra becsülhető kiadással megterhelni.