Yves Bot francia főtanácsnok szerint a magyar beadványban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket, majd azon véleményének adott hangot, hogy az áthelyezési kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez.
A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Az ítélethirdetésre várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen kerül majd sor. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.
Miről is szól ez az egész? (Azaz, nem kell minden papírt aláírni, amit elénk tesznek!)
Ahogy arról beszámoltunk, 1294 menedékkérőt kellene befogadnia Magyarországnak szeptember végéig a többségi döntés szerint. Ennek megakadályozására indított pert Magyarország és Szlovákia, a lengyelek támogatását segítségül kapva. Kifogásaik között azonban egy olyan, egyszerűen szakmaiatlanságon alapuló érv is szerepel, melyet sajnos már itthon is több kormánytag és maga a miniszterelnök is hangoztatott. Eszerint az Európai Tanács már korábban úgy döntött, hogy egy uniós ország csak önkéntes alapon vehet át menedékkérőket egy másik államtól.
Igaz, hogy állam- és kormányfőkből álló testület rangosabb és magasabb pozícióban lévő szervnek tűnik a szakminiszterek szintjénél, de míg az Európai Tanács nem vesz részt a jogalkotásban, addig a Miniszterek Tanácsa igen.
Ráadásul miután a szakminiszteri szinten átment a kötelező betelepítési kvóta, az állam- és kormányfők is határoztak róla, hogy a kvóta szerinti szétosztást mielőbb hajtsák végre. A zárónyilatkozatot, melynek része a fenti határozat Orbán Viktor is jóváhagyta, tavaly februárban.