Az április harmadikai választást a nemzetközi sajtó is figyelemmel kíséri, hiszen vasárnap este eldől, hogy a Fidesz 12 év után újabb négy évig kormányozhat-e vagy az ellenzéki összefogás első ízben alakíthat-e kormányt.
„Sok korrupt ország van. Magyarországon azonban egy érdekcsoport olyan mértékben át tudta venni az irányítást az állami intézmények felett, hogy tisztán jogi szempontból a korrupció még a törvényeknek is megfelel, mert a törvényeket előzetesen a politikai-bűnözői akarathoz igazítják, és az ellenőrző intézmények, mint például az ügyészség, nem látják el feladataikat. Ha a Fidesz valóban elveszíti a választást, az a legjobb esetben ezt a rendszert erodálhatja. Ellenkező esetben egy új kormány tehetetlen és pénztelen lenne az orbáni „mélyállam” előtt , amely továbbra is szilárdan a markában tartaná az országot.”
„A 2002-es hatalomvesztés után Orbán 2010-ben azzal a meggyőződéssel indult a tisztségért, hogy csak egyszer kell nyernie, de tessék jól. ... Ettől kezdve békésen és "törvényesen" feloszlatta az intézményeket, nehogy más párt legyőzze őt. A reformok egymás után jöttek, mígnem az alkotmányt értéktelen papírdarabkává nem változtatták. ... Hogy elkerüljük ezt a holtpontot, most először van egyetlen igazi kihívó az ellenzéki összefogásnak köszönhetően, amely vissza akarja hozni a demokráciát az országba. ... Ha ez nem sikerül, akkor megerősödik a Voxhoz (spanyol szélsőjobboldali párt - szerk.) hasonló populista pártok bizalma a magyar modellben.”
Csehország (Hospodářské noviny)
„Négy visegrádiból három masszívan támogatja Ukrajna harcát az orosz agresszor ellen. Orbán Viktor az EU és a NATO oroszbarát trójai falójaként úgy tesz, mintha a háborúnak semmi köze nem lenne Magyarországhoz, és a békét biztosítani kell az ország számára. ... De ha negyedik ciklusra megválasztják, a háború következményei miatt már nem engedheti meg magának, hogy Oroszország közeli barátjának tűnjön. Legalábbis akkor nem, ha a nyugati demokráciákkal akar együttműködni. Magyarországon egyes elemzők azt feltételezik, hogy Budapest vagy alázatosan közelebb kerül az EU-hoz és a NATO-hoz, vagy megindul Magyarország EU-ból való kilépésének folyamata.
„Ha Orbán az április 3-i választások után is hatalmon marad, azzal fenyegetést jelent a Nyugatra, hogy megtöri a szankciók egységét, és azokat a jövőbeni Európai Tanács döntései során befolyásként használja, hiszen vétójoggal zsarolja úgynevezett szövetségeseit. Most tehát az a legfontosabb, hogy az EU felismerje ezt a fenyegetést, és fellépjen ellene. Azonnal két lépésre van szükség: Magyarországgal szembeni szankciók bevezetésére, valamint az államilag támogatott, oroszbarát dezinformáció elleni küzdelemre, amely a szövetség egységét akarja aláásni.”
Lengyelország (Tygodnik Powszechny)
„Olyan szövetség áll vele szemben, amely szinte az összes ellenzéki pártot lefedi, a jobboldaltól és a liberálisokon át a zöldekig és a baloldalig. Ma már senki sem csodálkozik azon, hogy a tüntetéseken egymás mellett lobognak a korábban populista Jobbik és a szocialista MSZP zászlói. Egy évtizeddel ezelőtt még elkeseredett ellenfelek voltak. Ma összefognak a Fidesz ellen. Ami összehozza őket, az kevésbé program, mint politikai szükségszerűség: külön-külön egyik párt sem lenne képes veszélyt jelenteni arra a hegemóniára, amelyet Orbán az évek során felépített.”