A Fidesz-KDNP által alkotott jogszabály eleve úgy készült, hogy ne is lehessen jogi eszközökkel kikényszeríteni az egyeseknek nagyon jól tejelő "iparág" kontrollját.
Erre lényegében csak az Országgyűlés gazdasági bizottságának volna joga, de a testület kormánypárti többsége nem akarja ellenőrizni a rendszert, emiatt pedig - szokás szerint - senkit sem terhel jogi felelősség.
A napilap szerint a helyzet odáig fajult, hogy a korrupciógyanús ügylet szereplői már "az ő testükre szabott" törvényeket sem tartják be.
Erre példa az egyik offshore közvetítővállalkozás, az S&Z Program Ltd. tavaly úgy vásárolhatott állampapírt, hogy erre nem volt engedélye, hiszen az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2014 szeptemberében visszavonta a forgalmazási jóváhagyást. Így az államnak sem lett volna joga a kérvény befogadására.
Az ügylet csak úgy jöhetett létre, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) illegálisan adta el az államkötvényt. Az S&Z Program Ltd. egyébként 2016-ban kétszer is vásárolt letelepedési magyar állampapírt.
Az ügy úgy pattant ki, hogy az embereket a kormányváltással csupán hitegető szocialista frakcióból távozott Demeter Márta országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléssel élt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) felé.
Megerősítette a távozó Demeter Márta: az MSZP-nél nem prioritás a kormányváltás
Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzet már tegnap megtudta, miért távozott Demeter Márta az MSZP-ből. A lap információi szerint Demeter azzal indokolta lelépését, hogy az MSZP vezetőinek nem a kormányváltás a célja, inkább a túlélésre játszanak. A politikust a hvg.hu-nak sikerült megszólaltatnia.
A Magyar Nemzet információi szerint az S&Z Program Ltd. vezetője egy liechtensteini stróman, Walter Wachter, tulajdonosa pedig egy titokzatos szír férfi, Zina Akkad Vattar, akinek a háború sújtotta Damaszkuszban, a Port Szaíd utcában van a bejelentett lakcíme.
Összesen nyolc hasonló vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt a gazdasági bizottságtól, amelynek a konstrukció indulásakor Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter volt az elnöke. 2013 és 2017 között összesen 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással kalkulálva 115, a drágább szolgáltatási díjjal számolva pedig 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen az állampapír ötéves futamidejének lejárása után kamatot is fizet a magyar állam - tehát, mi, a magyar adófizetők - a kötvénymaffiának.
Ha a családegyesítés címszóval kiadott engedélyeket is figyelembe vesszük, több mint 15 ezer külföldi kapott magyarországi tartózkodási engedélyt.
Az meg hogy lehet, hogy nem stimmelnek a letelepedési kötvények mögötti számok?
Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján egy prezentáción szemléltette, hogy a két nyilvántartás között 1671 a különbség, s nem lehet tudni, hogy ez miből adódik.Ha tévedés, akkor azért probléma, mert az állam bármit elhisz az offshore cégeknek, ha pedig tudatosság, akkor még nagyobb a baj és az egész kormány felelőssége felmerül - értékelte.