Emmanuel Macron francia államfő szerdán úgy vélte, hogy a vitatott nyugdíjreformnak az év vége előtt hatályba kell lépnie, mert az elengedhetetlen az ország érdekében - írja az MTI.
"Ez a reform szükséges, nekem sem okoz örömöt, szerettem volna nem bevezetni, (...) de nincs 36 megoldás (a nyugdíjrendszer megmentésére)" - jelentette ki a köztársasági elnök a TF1 kereskedelmi és a France2 közszolgálati televíziónak adott közös élő interjúban.
"Én nem akarom magam újraválasztatni, a rövid távú felmérések és az ország általános érdeke közül én az ország általános érdekét választom"
- hangsúlyozta Emmanuel Macron, kijelentve:
"Ha ehhez most a népszerűtlenséget is vállalnom kell, hát azt is vállalom."
A francia elnök jelezte:
a nyugdíjreformnak az év végéig hatályba kell lépnie.
A nyugdíjkorhatárt két évvel (62-ről 64 évre) megemelő törvénytervezet ellen két hónapja kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. A döntés utcai zavargásokat idézett elő, amelyek hatodik napja tartanak esténként országszerte, s azt követően is folytatódtak hétfőn és kedden, hogy a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványok elbuktak a nemzetgyűlésben.
Az államfő szerdán megerősítette, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök továbbra is a bizalmát élvezni. Ugyanakkor a kormánytöbbség parlamenti szélesítésére kérte a kormányfőt egy nappal azelőtt, hogy a szakszervezetek kilencedik alkalommal szerveznek országos tiltakozónapot több mint kétszáz városban tömegdemonstrációkkal és általános sztrájkkal.
Macron kiemelte, hogy a hatóságok nem fognak eltűrni csütörtökön semmilyen rendbontást az utcai felvonulásokon. Jelezte ugyanakkor, hogy szeretné újraindítani a párbeszédet a szociális partnerekkel a munkafeltételekről, mert érti a tiltakozók "igazságérzetét". Ígértet tett arra, hogy a következő hetekben tárgyalások kezdődnek a fizikai munkakörökben dolgozók nyugdíjfeltételeinek tisztázásáról. Az elnök sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a szakszervezetek nem tettek "kompromisszumos javaslatokat" a tervezetre, miközben a kormány 175 órán át vitázott a parlamenti pártokkal, és több módosítást is eszközölt az eredeti szöveghez képest.
A korábbi nyilatkozatok szerint az ellenzők elsősorban azért tartják igazságtalannak a nyugdíjreformot, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél.
Emmanuel Macron az interjúban elítélte "egyes nagyvállalatok cinizmusát", amelyek olyan kiemelkedően magas nyereséget termeltek tavaly, hogy azzal saját részvényeik egy részét felvásárolták a tőzsdén. Arra kérte ezeket a cégeket (bankokat és luxusvállalatokat), tegyék lehetővé, hogy a dolgozóik is részesüljenek az extraprofitból. Jelezte, arra kérte a kormányt, dolgozza ki ennek a "rendkívüli hozzájárulásnak" a törvényi kereteit. Az energiaszolgáltatók esetében bevezetett extraprofitadó lehetőségét azonban kizárta a többi nagyvállalat esetében.
Ismert, a minap Macron előrebocsátotta, hogy nem tervezi sem kormányának menesztését, sem az átalakítását, nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni, és népszavazást sem akar a vitatott nyugdíjreformról.
(Címlapkép: Emmanuel Macron francia elnök a G7 vezetőivel tartott videókonferencián a párizsi államfői rezidencián 2023. február 24-én. MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)