Lehoczky Krisztián egy mindkét lábát elvesztett egerészölyvvel a hóna alatt jelent meg szerdán az ELMŰ-ÉMÁSZ székházában. A cég nagylelkűen tájákoztatta arról, hogy a sérült madarat elviheti a mályi mentőállomásra. Ekkor árulta el, hogy az intézményt ő vezeti, és nem tanácsért jött. Hanem azért, hogy szembesítse az ELMŰ vezetőit azzal, milyen rettenetes hentesmunkát tud végezni egy szigetelés nélküli vezeték.
"Hoztuk a madarat, lássák, mi marad egy madárból, és ha gondolják akkor továbbiakban gondoskodhatnak róla"
- mondta Lehoczky a cég kommunikációs munkatársának a mentőállomás Facebook oldalán közzétett beszámoló szerint.
A hölgy "könnyeivel küszködve" hallgatta végig a szerencsétlenül járt madár történetét, ám csak annyit tudott elérni, hogy az ELMŰ vállalta a madár orvosi és ápolási költségeit. Ezt azonban Lehoczky visszautasította.
"Nem ezért jöttünk, nem pénzt akarunk! Se 1 forintra, se 10.000.000 Ft-ra nincs ilyen formában szükségünk. E madár a többi 400.000 madarat képviseli akik minden évben nyomorékká vállnak vagy elpusztulnak a szolgáltatók vezetékein. Azokat a gólya fiókákat képviseli akik első kirepülésük alkalmával elégnek a középfeszültségű oszlopokon, akár a teljes fészekalj is egyszerre, azokat az ölyveket, baglyokat, szalakótákat, sasokat, vércséket képviseli akik ugyancsak elégnek vagy megsérülnek a középfeszültségű oszlopokon."
- írja az állatmentő. A kommunikációs munkatárs végül azt kérte, hogy írjanak egy levelet a pontos helyszínnel ahol az ölyv kézre került és írjál le a kérdéseiket, amelyeket az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs és szabályozásmenedzsment igazgatója fog megkapni. Lehoczky hozzáteszi: ezt az emailt már 30-án elküldték, ám választ azóta sem kaptak rá.
Szakemberek évi 2-4 százezer közé teszik a szigeteletlen vezetékek által elpusztított madarak számát.
A kérdés már egy évtizede terítéken van, érdemi előrelépés mégsem történt. 2008-ba az "Akadálymentes égbolt" program jegyében az energiaszolgáltatók vállalták, hogy 2020-ig minden veszélyes szakaszt átalakítanak. Ám ez aligha látszik megvalósíthatónak, hiszen az idő lassan lejárt, a vezetékek biztosítása viszont
alig 10-20 százalékos arányú a szolgáltatóknál.
Továbbra is rengeteg védett madarat csapnak agyon a villanyvezetékek
Úgy tűnik, az áramszolgáltatóknak túl drága volna madárbiztossá tenni az összes oszlopot, ezért még jó pár évig csak a közvélemény nyugtatására marad energia a valós állatvédelem helyett. A kormányzati nyomásgyakorlás növelésével elérhető lenne a cél, de kiindulva abból, hogyan szorítják háttérbe a többi állatvédelmi krízist is, ez aligha tekinthető várható lépésnek.