Országos gyermekvédelmi szakmai fórumot tartottak június 16-án az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye, a szerzetesrendek, valamint egyházi tanintézmények szakembereinek részvételével – tájékoztatta lapunkat a szervező Hetvenkét Tanítvány Mozgalom (T72). A rendezvény célja – írják –, hogy elindítsa a Magyar Katolikus Egyház több száz intézménye közötti együttműködést, hogy
Az elmúlt években átfogó gyermek- és ifjúságvédelmi programok indultak a Magyar Katolikus Egyház közösségeiben és intézményeiben, amelyek magukban foglalják a gyermekbántalmazás megelőzését célzó intézkedéseket, a szükséges jelzőrendszerek felállítását, a kríziskezelést és -feldolgozást, valamint a szemléletformálást is. Az Erdő Péter bíboros által alapított (T72) Pedagógiai Műhelyének szakmai fórumán a jelenlévők ismertették a Magyar Katolikus Egyház különböző közösségeinek és intézményeinek szerteágazó gyermekvédelmi programjait, kezdeményezéseit, és egyeztették jövőbeli elképzeléseiket.
Az elmúlt időszakban a magyar társadalomban, iskolákban, táborokban és az egyházban is napvilágra került gyermekbántalmazások egyértelművé tették, hogy gyökeresen változtatni kell azon a szemléletmódon, ahogyan a gyermekekhez, a sérülékeny felnőttekhez és általában az emberi méltósághoz viszonyulunk. Ehhez átható kultúraváltásra van szükség, amiben az egyháznak különös felelőssége van
– mondta Rubovszky Rita, a T72 Pedagógiai Műhelyének vezetője, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont főigazgatója.
Sok fontos gyermekvédelmi intézkedés lépett életbe az elmúlt években az egyház több száz intézményében, de még sok a tennivaló az új szemléletmód meghonosításához és a hatékony intézményrendszer kiépítéséhez, amiben fontos szerepet játszik a szélesebb egyházi és társadalmi párbeszéd kezdeményezése is – hangsúlyozta Gájer László, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse.
A T72 szakmai fórumán a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) bemutatta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából 2021/22-es tanévtől elinduló kétéves gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetfejlesztő projektjét. Ennek keretében 39 katolikus iskolában és óvodában egy külső szakmai mentor által támogatott 2-3 fős gyermekvédelmi teamet állítanak fel, és intézményspecifikus gyermekvédelmi stratégiát készítenek – mondta el Szentes Judit, a KaPI gyermek- és ifjúságvédelmi területének szakembere. A tervek szerint az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva támogatják a többi, összesen 700 katolikus intézmény gyermekvédelmi munkáját.
A mintegy 100 szerzetesközösség együttműködését összefogó Magyarországi Szerzetesrendek Konferenciáinak elnöksége ismertette a 2021 januárjában elfogadott Emberi méltóság stratégiáját és annak megvalósítását. A stratégia proaktívan közelít az emberi méltóság témájához, nem szűkíti le a figyelmét egyedül a gyermekeket ért bántalmazások kezelésére, hanem
– közölte Rudan Mária projektvezető. A projekt előkészítő szakaszában specifikus
Az Emberi méltóság projekthez kapcsolódóan a Don Bosco Szalézi Társasága szerzetesrend is bemutatta gyermekvédelmi célkitűzéseit.
Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében továbbfejlesztik a már korábban megkezdett gyermekvédelmi munkát. 2021-től a papi továbbképzésében is rendszeresítették a gyermek- és ifjúságvédelmi képzéseket, valamint a 2021/22-es szemesztertől beillesztik a kispapok szemináriumi képzésébe is. Tovább bővítik a terápiás segítségnyújtás lehetőségeit, ennek érdekében az egyháztól független terápiás központtal kötöttek együttműködést. Emellett a Főegyházmegye munkatársai bekapcsolódnak a Szerzetesi Iroda Emberi méltóság projektjének műhelymunkáiba is – ismertette Gájer László.
A rendezvényen bemutatták a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban öt éve működő gyermekvédelmi rendszert. Ennek köszönhetően kiépült egy preventív szemléletű intézményi kultúra, amelyben a hibákat időben fel lehet ismerni ahhoz, hogy azok ne felerősödjenek, meggyökeresedjenek, hanem a továbblépés, a fejlődés irányába vezessenek. Tapasztalataikat széles körben igyekeznek megosztani, számos tanári karnak tartottak továbbképzést, több éve működnek együtt a Szerzetesi Irodával, valamint bekapcsolódtak a KaPI gyermekvédelmi munkájába is. „Hisszük, hogy a gyermekvédelemnek és tágabban: az emberi méltóság védelmének a területén szükség van a különböző intézmények együttműködésére, ami kölcsönös bátorítást, gazdagítást és közösséget eredményez – húzta alá Juhász-Laczik Albin, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója.
Az egyes tagszervezetekről
Az Erdő Péter bíboros kezdeményezésére 2018-ban megalakult T72 célja olyan strukturált katolikus szakmai hálózat létrehozása, amely a társadalom számára láthatóvá teszi a keresztény értékeket, a különböző szervezeteknek teret ad az együttműködésre, üzeneteik szélesebb körben történő tolmácsolására. Célja a Magyar Katolikus Egyház irányítása mellett az egyházi és civil szervezetek összefogásának elősegítése, ezen szervezetek élő hálózatának kiépítése. A Mozgalom fő feladata az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén található, valamint a határon túli magyar, katolikus értékrendű, elkötelezett civil szakmai és kulturális szervezetek, közösségek és csoportok támogatása, munkájuk összehangolása, köztük az információáramlás biztosítása, kommunikációjuk integrálása, értékeik és céljaik közös képviselete és megjelenítése, szakmai hálózatuk kiépítése és működtetése, valamint a külföldi Actio Catholica szervezetekkel való kapcsolattartás.
A KaPI-t 1997-ben alapította a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azzal a céllal, hogy a katolikus iskolák és óvodák számára egységes szakmai támogatást nyújtson. Jelenleg 45 katolikus egyházi fenntartó munkáját és az általuk működtetett több mint 700 intézményegységeket segíti, amelyekben közel 13 ezer pedagógus neveli és oktatja a jövő nemzedékének egy részét, több mint 134 ezer gyermeket és fiatalt. Az intézet többek között szakmai és pedagógiai módszertani, tanügyigazgatási, mérés-értékelési és egyéb területeken áll rendelkezésre, 2000 óta ad rendszeresen lehetőséget gyermekvédelmi tematikájú pedagógus-továbbképzéseken való részvételre.
A rendezvényen a KaPI két, nagy prioritást élvező gyermekvédelmi programját mutatta be. Az első az MKPK megbízásából egy két évre szóló gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetfejlesztő projekt kidolgozása és megvalósítása. A cél, hogy a katolikus köznevelési és szakképző intézményekben a gyermekvédelem külön hangsúlyt kapjon. A projekt legfontosabb tartalmi elemei: a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi stratégia és protokoll kialakítása, a prevenció megtervezésének és működtetésének fejlesztése az iskolákban, óvodákban. A szakmai hátteret gyermekvédelmi szakemberek, pedagógusok, pszichológusok, jogászok és egyéb kapcsolódó területeken jártas 22 munkatárs biztosítja, akik az iskolákat, óvodákat támogató 58 mentor képzésében is részt vettek. A projekt folytatása a résztvevő intézmények tapasztalatainak felhasználásával és beépítésével a többi katolikus intézmény gyermekvédelmi munkájának támogatása. A másik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2019-ben a Katolikus Pedagógiai Intézet szakmai irányításával elindított négy féléves, pedagógus szakvizsgára felkészítő akkreditált továbbképzés gyermekvédelmi specifikációval.
A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) összefogja, segíti a Magyarországon élő és magyarországi központtal rendelkező mintegy 100 szerzetesközösséget és sok területen elősegíti együttműködésüket. Teszi ezt a szociális, közoktatási, hivatásgondozási, gazdasági, lelkigyakorlatos és képzési területeken.
A rendezvényen bemutatkozott az MSZKI elnöksége által 2021 januárjában elfogadott Emberi méltóság stratégia, ami arról szól, hogy mi mindent kell és lehet megtenni az emberi méltóság területén, szerzetesi körben, együttműködve a magyar egyházzal. A stratégia proaktívan közelít az emberi méltóság témájához, nem szűkíti le a figyelmét egyedül a gyermekeket ért bántalmazások kezelésére. Minden ember teremtettségéből fakadóan rendelkezik méltósággal, és ennek a méltóságnak a védelme komoly és értékes feladat. Az Emberi méltóság projektben szerzetesek és szakemberek azon dolgoznak, hogy az emberi méltóságot tiszteletben tartó és védő szemlélet a szerzetesi közösségeket és intézményeket meghatározó kultúra alapvető eleme legyen. Ezért az Emberi méltóság projekt keretében társadalmi és egyházi párbeszédet kezdeményeznek, speciális szolgáltatásokat nyújtanak és a megszületett tapasztalatok alapján módszertani központot hoznak létre. A munka alapját adó stratégia segít a szemléletformálásban, támogatja a konkrét feladatokat a megelőzés, képzés, kríziskezelés, jóvátétel-feldolgozás területén is. Az Emberi méltóság projekt célja, hogy alapot teremtsen, irányt mutasson, mintát és segítséget adjon az emberi méltóságot megőrző cselekedeteknek, és hogy az emberi méltóságért dolgozva változásokat induljanak el és így a szerzetesi körben átlátható és biztonságos közösségek és intézmények működjenek
A Don Bosco Szalézi Társasága 5 kontinensen, több mint 130 országban van jelen, tagjai között számlál 15 000 szerzetest és több, mint 400 000 világi munkatársat. Célja az ifjúság, közöttük különösképpen a leginkább hátrányos helyzetűek segítése, ezért tevékenységének fókuszában az oktatás (ezen belül is hangsúlyosan a szakképzés) és a közösségi szolgálat állnak. Magyarországon a rend 6 köznevelési intézményt, közöttük 3 szakképzőt tart fenn, összesen közel 4000 diákkal.
A Don Bosco Szalézi Társasága azt tűzte ki célul, hogy a rá bízott gyermekek, fiatalok, sérülékeny felnőttek számára biztonságos, a krisztusi szeretetre és Don Bosco megelőző pedagógiai módszerére épülő környezetet alakítson ki a szerzetesrend fenntartásában működő intézményekben – elsődlegesen (de nem kizárólagosan) a köznevelési intézményekben. Ennek érdekében preventív (képzések, érzékenyítések, szabályzatok kidolgozása és implementációja), intervenciós (jelzőfelület működtetése, jogi, pszichológiai segítségnyújtás) és szupportív (mentorálás, kísérés, visszacsatolás – a kialakult rendszerek folyamatos finomhangolása) tevékenységeket valósítanak meg. Tevékenységüket szoros együttműködésben végzik az MSZKI Emberi méltóság munkacsoportjával. Az általuk kialakított jelzőfelületet, illetve a mögötte álló, 5 fős szakmai team segítségét használják, együttműködnek a szabályzatok kidolgozásába, valamint részt vesznek a munkacsoport által falajánlott képzéseken, tréningeken.
Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálata 2019-ben alakult meg. Tevékenysége kiterjed az egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzatának, viselkedési iránymutatásának megismertetésére és elfogadtatására az iskolákban, plébániákon dolgozókkal és önkéntesekkel, továbbá képzések szervezésére a lelkipásztorok, kispapok és munkatársak számára. Emellett online platformot biztosít a Főegyházmegye hatáskörébe tartozó, különösen a kiskorúak és sebezhető személyek sérelmére elkövetett visszaélések bejelentésére, valamint jogi és terápiás segítséget nyújt. A szolgálat munkáját pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és jogászok segítik. A Főegyházmegye munkatársai bekapcsolódnak az MSZKI Emberi méltóság projektjének műhelymunkáiba is, erősítve az együttműködést az egyházban az emberi méltóság védelmében dolgozók között.
A Pannonhalmi Főapátságon öt évvel ezelőtt olyan gyermekvédelmi rendszert vezettek be, amely egyrészt képes arra, hogy visszaélés esetén következetes és transzparens eljárásrendet alkalmazzon, másrészről képes preventív módon, a biztonságos működés felé segíteni az iskolaközösséget. Ez a preventív szemlélet azt jelenti, hogy gyermekvédelmi rendszer az iskolaközösség mindennapi helyzeteit olyan módon kíséri, az iskolaközösség tagjainak olyan háttértámogatást tud nyújtani, amely időben, azaz még mielőtt abúzussá fajulna egy-egy rossz pedagógiai gyakorlat, vagy éppen egy osztályközösség mobbinggyanús működése, a korrekció irányába segíti az érintetteket.
A gyermekvédelmi rendszernek az egyik központi eleme a négy felnőttből álló Védelmi Csoport, amelyhez bárki bármilyen problémával fordulhat segítségért. A Védelmi Csoport működésének köszönhetően Pannonhalmán kiépült egy preventív szemléletű intézményi kultúra, amelyben a hibákat időben fel lehet ismerni ahhoz, hogy azok ne felerősödjenek, meggyökeresedjenek, hanem a továbblépés, a fejlődés irányába vezessenek.