A jegybank 7,5-9,8 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, továbbá csökkentette GDP-várakozását 2,5-4,5 százalékra legfrissebb Inflációs jelentésének kedden közölt főbb számai szerint. Az előző, decemberi Inflációs jelentésben 4,7-5,1 százalékos idei infláció és 4-5 százalékos GDP-várakozás szerepelt.
Az MNB továbbra is azzal számol, hogy a fogyasztói árak emelkedése 2022-től csökkenésnek indul, az infláció 2023-ban 3,3-5,0 százalék, 2024-ben 2,5-3,5 százalék lehet a legújabb előrejelzés szerint. A jegybank decemberben még arra számított, hogy az infláció 2023-ban és 2024-ben 2,5-3,5 százalék között lesz.
A gazdasági növekedés a jegybank legújabb számítása szerint 2023-ban 4,0-5,0 százalék, 2024-ben 3,0-4,0 százalék lehet. A GDP-növekedésre vonatkozó prognózis az előző jelentésben jövőre 3,5-4,5 százalék, 2024-ben akárcsak most, 3,0-4,0 százalék volt.
A márciusi inflációs adat a februárinál is magasabb, 8,5-9,0 százalék között lesz a jegybank szerint. Úgy vélik, az inflációs ráta csökkenésének megindulása tovább tolódik, a mutató 2023 második felében kerülhet a toleranciasávba és 2024 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célértéket.
Az orosz-ukrán háború és a következményeként bevezetett szankciós politikák, valamint a koronavírus-járvány újabb hulláma a szokásosnál is jelentősen nagyobb bizonytalanságot okoznak a makrogazdasági kilátásokban - írták a közleményben.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a mai kamatemelést követő online háttérbeszélgetésen elmondta: folytatódó szigorításra és a kamatemelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatására van szükség. Rámutatott: rövid távon a háború, középtávon az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, így az árstabilitást kell előtérbe helyezni. A makrogazdasági kilátásokat az orosz-ukrán háború határozza meg, ez a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb inflációs kockázatokat okoz, amire a jegybank az alapkamat-emelési ciklus nagyobb lépéssel történő emelésével ad választ.
(MTI)