Kínai tudósok azt vizsgálták, hogy lehetséges-e kedvezőbb tulajdonságokkal bíró sertéseket tenyészteni az új génmódosítási eljárás (CRISPR-CAS9) segítségével. Az összes malacból hiányzik a UPC1 gén, ami a hidegben történő testhőmérséklet szabályozásért felelős, ezért egerekből ültettek át ilyen géneket kísérleti sertéssejtekbe.
2553 embriót klónoztak, 13 nősténybe ültettek belőlük, végül 3 vemhes lett, így született 12 genetikailag módosított hím.
Sikerült elérni, hogy a sertések jobban reagáljanak a hőmérséklet-csökkenésre, tehát kedvezőbben hasznosítsák a testzsírt. Ebből az következett, hogy a hidegben több zsírt égetett el a szervezetük, soványabbakká váltak társaiknál, testzsírarányuk 24 százalékkal csökkent.
Nem hülyeség
A kutatók szerint génmódosított malacok tenyésztésével költségcsökkentést lehetne elérni a húsiparban. A hidegre jobban reagáló állatokat könnyebb felnevelni, kevesebbe kerül a fűtés és a táp is, ráadásul az állomány csökkenését sem veszélyeztetik a súlyos fagyok. Arról nem is beszélve, hogy a sovány hús jóval egészségesebb a zsíros húsnál.
Lassan a malaccal
R. Michael Roberts, a Missouri Egyetem állattudományi professzora kritikát is megfogalmazott ezzel kapcsolatban. Szerinte nem valószínű, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóság engedélyezné a tenyésztést, másrészt az amerikaiak nem biztos, hogy szívesen esznek GMO-sertéshúst.
A Utah Állami Egyetem állatorvos társprofesszora (Chris Davies) viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Föld lakosságának növekedése miatt egyre nagyobb szükség van a génmódosított termékekre, tehát előbb-utóbb mindenkinek be kell látnia, hogy szükség van ilyen élelmiszerekre.
(címlapfotó: Ők tényleg a génmódosított malacok, nem illusztráció.)