A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet - jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) csütörtöki közleményében.
A minimálbér emelése tehát nettó 177 422 forintot, míg a garantált bérminimumé nettó 216 790 forintot jelent.
A felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével a 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek - fűzték hozzá az MTI szerint.
Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket
- írta a GFM.
Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismételten részt vett, aki üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat. A miniszter a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek is megköszönte, hogy az egyeztetések szinte végig az együttműködés jegyében teltek. "Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) - nyilvánvalóan politikai okokból - a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá" - vélte a minisztérium.
(A MASZSZ az elmúlt időszakban arra figyelmeztetett, hogy életveszélyes helyzetbe hozná a munkavállalókat az Orbán-kormány, mert drámaian megugorhat a munkahelyi balesetek száma a munkavédelmi törvény tervezett lazításával - a szerk.)
A tárcavezető kiemelte, hogy 2023 "az inflációcsökkentés éve", 2024 "a gazdaság helyreállításának éve". Az alapok stabilak, folyamatosan érkeznek a családokat és a gazdaságot érintő pozitív hírek és fejlemények a közlemény szerint.
Emlékeztettek, a kormány többek közt olyan intézkedésekkel, mint az online árfigyelő és a kötelező akciózás már októberre egyszámjegyűre szorította vissza az inflációt. A harmadik negyedévben pedig megindult a gazdasági növekedés helyreállítása, hiszen az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal bővült a gazdaság (egy recessziós időszak után - a szerk.).
Nagy Márton úgy látja, a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, mivel jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, amelyet tovább fokozhat a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi, igen jelentős emelése is.
A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek.
"A korábbi évekhez hasonlóan tehát egyre többet érhet a családok fizetése" - ígérte a miniszter.
(Címlapkép: Sándor Zoltán/Alfahír)