A mostanában született ítéletek az elszámolás módját tekintve mindenképpen az Európai Unió Bírósága (EUB) április végi ítéletének köszönhetők – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Marczingós László. A devizakárosultak szabadságharcosaként is emlegetetett ügyvéd arra mutatott rá, a bíróságok most már nem nyilvánítják érvényessé a szerződéseket jegybanki árfolyam vagy „iszonyatos mértékű kamat” szerződébe illesztésével.
„A bíróságok azért tartják abban a tekintetben magukat az EUB ítéletéhez, hogy csak a tőkét kell visszafizetni”
– hangsúlyozta a jogi szakember.
Marczingós László úgy fogalmazott,
a Kúria és az állam lényegében elengedte az autós ügyeket, illetve bizonyos bankokat, akik már nem tudnak védekezni.
Azt viszont sérelmezi, hogy a bíróságok az úgynevezett Marczingós-ítéletet (C-630/23.) nem hajtják végre, ugyanis a törvénykezés során nem a devizavételi és -eladási árfolyam alkalmazása miatt mondták ki az érvénytelenséget, holott ez az EUB-nak és a Kúriának is rögzített álláspontja. Ehelyett a bíróságok arra kötelezik a fogyasztókat, hogy bizonyítási eljárást hajtsanak végre.
Az ügyvéd felidézte, a Kúriának nem volt hatásköre a júliusi jogegységi határozat meghozatalára, ugyanis ő nem értelmezheti az EUB döntését, és kiemelte, volt olyan kúriai bíró, aki különvéleményében ugyanerre hívta fel a figyelmet. Azzal, hogy a bíróságok a pernyertes ügyekben nem az EUB, hanem a Kúria határozatát követték, az uniós irányelvet megsértették.
„Az én szakmai álláspontom az, hogy megalapozottan merül fel az eljáró bíróknak a hivatali visszaélése”
– emelte ki Marczingós László. Kifejtette, a bíráknak az EUB ítéletét szó szerint kell követniük, az Alkotmánybíróságnak pedig kialakult gyakorlata van arra, hogy ez nem tartozik a bírói ítélkezés körébe.
A mostani ítéletek kapcsán a szakember elmondta, ha a fogyasztó bírósághoz fordul, és felmerül az árfolyamkockázati tájékoztatás nem elégséges volta, akkor megfordul a bizonyítási kényszer, és a banknak kell bizonyítani, hogy az megfelelt az elvárt szintnek. Úgy véli, vannak pénzintézetek, akik esetében a Kúria minden esetben azt mondja, azok a tájékoztatások jók, más bankok esetében pedig nem.
Az EUB döntése azonban mást mond ki, mint amit a Kúria gyakorlatként kialakított – fűzte hozzá Marczingós László. Ugyanis a szerződés okozati mechanizmusának csak pici szeletét képezi az árfolyamkockázati tájékoztatás – magyarázta, hozzátéve: korábbi EUB-döntések kimondják, ha kiesik a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazás, akkor megszűnik az árfolyamkockázati tájékoztatás, ennélfogva „miről kellene adni tájékoztatást?” – tette fel a kérdést. Kiemelte azt is, az árfolyamkockázatot csak a 2015-ös devizahiteles törvények csempészték vissza a korábbi szerződésekbe, ami logikailag nem helyes.
„Az EUB-nak sok ítélete volt, ami kimondta, hogy ez a bírói ítélkezési gyakorlat irányelvvel ellentétes”
– húzta alá a jogi szakember.
Marczingós hangsúlyozta, a pereknek a tárgya az kell, hogy legyen, hogy a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazása semmis, ami az EUB április végi ítélete alapján a szerződés teljes érvénytelenségét okozza.
„Márpedig ha a bírói gyakorlat tudja, hogy az összes szerződés érvénytelen, akkor egy ingyencirkuszt játszanak el a fogyasztókkal rengeteg pénzért, rengeteg ideig”
– jegyezte meg az ügyvéd, aki úgy véli,
elég inspiráló a fogyasztó számára, ha 20 millió forintos hitelre 60 milliót fizetett ki, így visszajár neki 40 millió.
Kiemelte, épp azért, hogy ne kelljen több százezer pert indítani, ezért készítette el a Lex Marczingós határozati javaslatot.
Az ügyvéd arra kéri a kormánytöbbséget, vegyék elejét a tömeges pereknek,
hozzanak olyan törvényeket, ami alapján nem kell perre menni,
hanem a bankoknak kelljen automatikusan elszámolni.