A történelmi nagyjainkhoz fűződő pozitív viszonyulás legérzékletesebb megnyilvánulási formája, az épített emlékezeti terekben való megjelenés arányaiban szintén visszatükrözi a pozitív viszonyulást, még ha nem is olyan mértékben, ahogy az elvárható lenne. Mátyás alakja, bár Kárpát-medence szerte visszaköszön különféle szobrokról, emléktáblákról, domborművekről, összességében nézve mégsem számít a legnépszerűbb ábrázolási témának.
Igaz, hogy ezen az utóbbi 10 év némileg javított, és egyre több emlékmű idézi meg a reneszánsz uralkodó alakját, de ezek száma azért jócskán elmarad olyan történelmi személyiségeink mellett, mint Szent László, Kossuth Lajos, Szent István, Petőfi Sándor, igazán monumentális megjelenítése pedig csak egy létezik: szülővárosának főterén.
Határon túl
Ezt a szobrot leszámítva, a trianoni határokon túl így is nagyjából 10 műalkotás őrzi Mátyás dicsőségét, amelyek zöme az elmúlt 10-15 évben készült, és jelzi, hogy az uralkodó iránt a szomszédos államok is nagyobb türelmet tanúsítanak, mint a helyi magyar közösségek emlékezetéhez, az 1848-as szabadságharchoz, az első világháborúhoz, vagy a magyar államalapításhoz köthető emlékek iránt.
Bíró Lajos: Mátyás király - Nagytárkány (forrás: Köztérkép)
Felvidéken 6 település is büszkélkedhet Mátyás-szoborral (illetve Besztercebánya egy címeres domborművel), de találunk egy domborművet Kárpátalján, egy emlékfalat Bécsújhelyen, és a Mátyás-kaput Prágában.
Mihajlo Beleny: Mátyás király - Munkács (forrás: Köztérkép)
Varga Tamás: Corvin Mátyás emlékfal - Bécsújhely (forrás: Köztérkép)
Az anyaországban
A mai Magyarország területén nagyjából 50 köztéri műalkotáson szerepel valamilyen formában Hunyadi Mátyás, melyek többsége mellszobor, dombormű, vagy emléktábla, viszonylag ritkák az egész alakos kompozíciók.
Győrfi Lajos: Mátyás király ivókút - Létavértes (forrás: Köztérkép)
Lebó Ferenc: Mátyás király - Győr (forrás: Köztérkép)
Talán a legbizarrabb szobor, ami a királyra "emlékeztet": Billy Lee: Mátyás király emlékére - Dunaújváros (forrás: Köztérkép)
A fővárosban kiemelkedően magas, 20 körüli az uralkodó megjelenítéseinek száma, és ezek többsége állami, vagy egykori királyi intézményekhez, épületekhez kapcsolódik (mint például a Mátyás-kút, vagy a Millenniumi emlékművön található szobor).
Zala György: Hunyadi Mátyás - Budapest (Millenniumi emlékmű) (forrás: Köztérkép)
Salviati, Jesurum & Co. Ltd: Mátyás király (védjegy) - Budapest (forrás: Köztérkép)
A kolozsvári szobor
A legimpozánsabb megjelenítés azonban kétségkívül a Kolozsváron található Fadrusz János-alkotás, melyet eredetileg a millenniumi ünnepségekre akart felállíttatni a város, ám pénzügyi gondoknak köszönhetően csak 1902-re készült el.
Fadrusz János: Mátyás király-emlékmű - Kolozsvár (forrás: Köztérkép)
A robusztus főalak a hódító uralkodó erejét, katonai hatalmát hivatott hangsúlyozni, amit csak fokoz a négy mellékalak fennkölt dinamizmusa.
Az egyébként jelképesnek szánt mellékalakoknak a kolozsváriak utóbb nevet adtak, így lettek a névtelen vitézek a közgondolkodásban Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, és Báthory István Erdély fejedelme.
A talapzatot eredetileg a magyar címer, és a Mátyás király felirat ékesítette, ám ezeket a román területhódítás után eltávolították (1919-ben összetörték a címert). Erdély visszacsatolása után a jelképeket helyreállították, ám ezt lépést a második világháború végeztével ismét felülírta a román sovinizmus, a szovjet politika pedig a jóval semlegesebb Mathias Rex latin megnevezést helyezte a műemlékre.
A szoborról több másolat is készült:
- Főalakjáról a budavári palota Hunyadi-termének díszítésére Fadrusz bronzból egy méter magas másolatot készített, mely a súlyosan megrongálódott épületből a második világháború után a Károlyi-palotába az Országos Emlékműfelügyelőséghez került.
- A király fejének bronz másolatát Visegrádon, a király egykori kedvelt palotájában állították fel.
- A fej egy példánya a Nemzeti Galéria gyűjteményében található.
- Egy gipszmásolata pedig a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumot gazdagítja.
Az alkotást a méltatlan elhanyagolásból fakadó, folyamatos pusztulástól végül a 2011-re elkészült, magyar állami támogatással megvalósult restauráció mentette meg.
Galériánkban ritka képeket mutatunk be, melyeket Kolozsvár egykori polgármestere adott át megőrzésre Budapest helyettes polgármesterének, még 1944-ben, a háborús pusztítás elől menekítve azokat.