Bár az infláció fő mutatója decemberre 3,3 százalékra csökkent a novemberi 3,8 százalékról, de több bizonytalansági tényezőt is lát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – közölte Varga Mihály jegybankelnök a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatóján kedden. Az MNB elnöke kiemelte,
az év eleji vállalati átárazásokat különös figyelemmel követik, mert ezek a legmeghatározóbbak az inflációs pálya szempontjából.
A jegybankelnök rámutatott,
a szolgáltatások inflációja éves alapon 7,2 százalékról 7,6 százalékra emelkedett, ezt a telekommunikációhoz és turizmushoz köthető szolgáltatások áremelkedései magyarázzák.
A pénzromlási mutató várható pályájáról a monetáris politika irányítója azt mondta, a lakossági várakozások jóval magasabban horgonyzottak, ezt csökkenteni szükséges.
A sajtótájékoztatóval egy időben az MNB közleményt adott ki, melyben azt írják, előrejelzésük szerint
„az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a 3 százalékos inflációs cél alá mérséklődik, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle (4 százalék – A szerk.) közelébe emelkedik”.
Varga azt üzente a piacoknak, továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés, a Monetáris Tanács körültekintően, adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
Az MNB – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem változtatott a 2024 szeptember vége óta fennálló kamatkondíciókon, azaz a jegybanki alapkamatot 6,50 százalékon az egynapos betét kamatát 5,50 százalékon, az egynapos fedezett hitel kamatát pedig 7,50 százalékon tartotta.