Cservák Csaba alkotmányjogász a lapnak elmondta: a hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele magasabb a magánszemélyénél, illetve a magyar büntetőjogban nincs abszolút elévülési idő.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy az elévülési időt félbeszakítják különböző eljárások, amelyek következtében az elévülés számlálása újrakezdődik - tette hozzá.
A lap ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy Medgyessy Péter egykori szocialista kormányfő a metrókocsi-beszerzések idején hivatalosan utazó nagykövet - "Magyarország lobbistája" - volt, de ezzel párhuzamosan 180 millió forintot kapott jó tanácsaiért az Alstom járműipari cégtől.
Cservák Csaba szerint a kérdés az, hogy ki a hivatalos személy: egy diplomata, utazó nagykövet annak minősül-e. Ugyanis, hogy valaki hivatalosan nagykövet legyen, ahhoz a köztársasági elnök kinevezése kell.
Emlékezetes, február elején hozták nyilvánosságra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metróról szóló jelentését, amely nevesíti is a korábbi szocialista miniszterelnököt, és akár 59 milliárd forint büntetést is fizetnünk kell majd Brüsszelnek (amit Aba Botond egyébként egy kicsit másképp értékel), azt viszont nehéz elvitatni, hogy az ügyet nem "az évszázad korrupciós botrányát" nem a Fidesz robbantotta ki, így a Jobbik egy közös mutyit feltételez a háttérben.
A Legfőbb Ügyészség augusztus 3-ig hosszabbította meg az Alstom-ügyben a nyomozást. A hatóság tájékoztatása szerint továbbra is két embert gyanúsítanak, akiket a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem neveztek meg, illetve egy harmadikkal szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki - írta a Magyar Idők.
(Zárójelben tegyük hozzá: a hivatalos személyekkel kapcsolatos elévülési idő számítása akár még jól is jöhet 2018 után...)