Még mindig nem állnak le a bankok a lehúzással, ezúttal a vállalkozókat sarcolják meg

Még mindig nem állnak le a bankok a lehúzással, ezúttal a vállalkozókat sarcolják meg

A hivatkozási alap ezúttal is az infláció, akárcsak a lakossági számlák esetében.

Február elején írtunk arról, hogy sorra jelentik be a bankok, hogy tavasszal megemelik a lakossági számlavezetéssel kapcsolatos díjait a tavalyi infláció mértékével.

Az újabb terhek alól a vállalkozók sem képeznek kivételt - aadja hírül a BiztosDöntés.hu pénzügyi portál.

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg.

Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget. Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt - mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.

KDB Bank: 2025. április 1.

K&H Bank: 2025. április 7.

MBH Bank: 2025. április 12.

Oberbank: 2025. április 1.

OTP Bank: 2025. február 15.

Polgári Bank: 2025. április 1.

Raiffeisen Bank: 2025. április 1.

UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

A Jobbik véget vetne a kifosztásnak

A párt alelnöke, Z. Kárpát Dániel díjemelési stopot, a kisvállalkozások számára pedig ingyenes bankolást sürget.

A bankok a díjemeléseiket rendszeresen felszorozzák az infláció mértékével, egyfajta kamatos kamathoz juttatva ezzel az Európa egyik legdrágább bankrendszerét fenntartó cégeket - mutatott rá az országgyűlési képviselő február 5-i sajtótájékoztatóján.

Szerinte ez a devizahitelezéshez hasonló „kifosztó mechanizmus”, aminek gátat kell szabni, mert különben az ügyfeleknek kell fizetniük azért, hogy a bankok forgathatják a pénzüket, holott ennek fordítva kellene történnie.

A Jobbik javasolja azt is, hogy

az átlagfizetés mértékéig tegyék ingyenessé a pénzintézeti alapműveleteket a lakosság számára, a legkisebb cégek pedig havi tízmillió forintos keretig kapják meg ugyanezt a mentességet.

„A bankok ne abból próbáljanak megélni, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások a hátukon cipelik a nemzetgazdaságot”, a munkahelyek kétharmadát biztosítják Magyarországon!" – szögezte le Z. Kárpát Dániel. Hozzátette: javaslataik megvalósítása esetén is ezermilliárd forint felet lenne a bankszektor éves profitja.