Mégis el is hinnénk, hogy az önzetlen, őszinte tenni akarás vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetőjét ezen a borongós szombati napon a köznevelési kerekasztal megalakításának bejelentésére, ha nem tudnánk pontosan, hogy a tanároknál már jó ideje betelt a pohár:
a ma már legendásnak számító nyílt levél, amelyet a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete címzett a közvéleményhez 2015. november 27-ei keltezésű.
A kezdeményezéshez azóta több mint húszezren csatlakoztak, amely szám azonban lehetne nagyobb is, csakhogy a jelenlegi rendszerben komoly kockázattal jár szembeszállni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) "szakmai" kinyilatkoztatásaival.
Akárhogy is, de szombaton Balog Zoltán azután tartott sajtótájékoztatót, hogy előtte tárgyalt a Nemzeti Pedagógus Karral és más szakmai szervezetekkel. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár ezzel kapcsolatban elárulta:
az egyeztetésen konszenzus jött létre, így egyharmadára csökkenhetnek a pedagógusok adminisztrációs terhei. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy értékelt: a találkozón közeledtek az álláspontok.
Balog Zoltán azzal lepte meg az újságírókat, hogy állítása szerint
már hónapok óta folyik a munka a köznevelési rendszer átalakítása érdekében. Két teljes év van az intézményfenntartó rendszer mögött, a Klik 122 ezer alkalmazottja van, a szervezet nem működhet belső korrekciók nélkül
- magyarázta, majd hozzátette: a vonatkozó miniszteri rendeletmódosítást jövő héten írja majd alá.
A miniszter összegzése szerint jobb színvonalú, versenyképes képzettséget nyújtó oktatást szeretnének, amely kapcsolódik a magyar oktatás hagyományaihoz is.
Megjegyezte:
tudták, hogy az átalakítás a pedagógusokra nagyobb munkaterhet ró és többletfeladatokat ad, ezért gondolták, hogy ezt jelentős béremeléssel együtt lehet csak megtenni.
S ha már szóba került a bérezés-kérdése, Balog Zoltán elmondta:
a megkezdett béremelést folytatják, utolsó üteme 2017 szeptemberében lesz. Az intézkedés eddig plusz 200 milliárd forintot jelentett, idén is folytatódik, és újabb 34 milliárdot fordítanak erre
- tette hozzá.
Ugyanakkor, és ez valószínűleg unikum a világon, a magyar pedagógusok fizetésének több módja is ismeretes, és mivel érzékeljük a tanárok elégedetlenségét, valószínűleg a "megkezdett béremelés" nem fordította pozitív tartományba az ágazatban dolgozók kilátását.
Dúró Dóra, a Jobbik oktatási szakpolitikusa, az Országgyűlés oktatásért is felelős kulturális bizottságának elnöke pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, 2013-ban csak az ígért fizetésemelés 60 százalékát kapták meg a tanárok, a további 10-10 százalékot minden szeptemberben kapják meg. Emlékeztetett arra, hogy Balog Zoltán miniszter szerint egy pedagógus fizetése átlagosan 34 százalékkal emelkedett, miközben, ha megnézzük az azt megelőző fizetésemelés óta bekövetkezett inflációt, akkor azt láthatjuk, hogy az 31,2 százalék volt, tehát valójában a 3 százalékot sem éri el az a reálbér-növekmény, amit a pedagógusok 2013-ban az életpályamodell bevezetésekor kaptak. Ráadásul növekedtek a kötelező óraszámok, a helyettesítésért nem jár plusz juttatás, és a túlórákat sem lehet elszámolni - mutatott rá a nemzeti párt országgyűlési képviselője.
A tanártiltakozás elérte a kritikus szintet, amire a kormányzat a szokásos technikájával reagált. Terelni és megosztani akar
– így értékelte a nol.hu-nak a miniszter bejelentését Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte a bürokrácia csökkentése fontos, ám csak kis része a problémahalmaznak, és szerinte kérdéses az is, hogy mennyit ér majd a közoktatási kerekasztal.
Ez ugyanis csakis attól függ, hogy kit engednek oda
- fogalmazta meg aggályait Mendrey.