A javaslatról a politikai és katonai vezetőkből álló tanács szeptemberi rendes ülésén döntött az ankarai elnöki palotában. A kiadott közlemény szerint a lépés célja "a demokrácia, a jogállam és az állampolgárok hatásos védelme". Egyelőre nem világos, mennyi időre hosszabbíthatják meg a rendkívüli állapotot.
A szöveg értelmében a tanács továbbá a demokrácia és a szabadság napjává nyilvánítaná július 15-ét. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített nemzetközi hálózatot teszi felelőssé az összeesküvésért. A török kormány az incidens után átfogó tisztogatásokba kezdett, a rendkívüli állapot keretében pedig július 20. óta törvényerejű rendeletekkel irányítja az országot. Az elmúlt két és fél hónapban eddig mintegy 32 ezer embert tartóztattak le és nagyjából 70 ezer ember esetében indítottak eljárást.
Erdogan egy csütörtöki felszólalásában terrorcselekménynek minősítette a július 15-én történteket. Az államfő kiemelte: a rendkívül állapot a terrorizmus elleni harcra korlátozódik, és nincs hatással a mindennapi életre. Az intézkedésnek köszönhetően Ankara hatásosabb küzdelmet vívhat az összeesküvőkkel és a kurd lázadókkal szemben - hívta fel a figyelmet. A török elnök nem értett egyet az ellenzék azon állításával, hogy a parlament a problémákat a rendkívüli állapot nélkül is meg tudná oldani. Hangsúlyozta: a helyzet fenntartása Törökország hasznára válik, mert még több időre van szükség a terrorista csoportok fenyegetésének megszüntetéséhez, valamint a szíriai határon kialakult "terrorfolyosó" felszámolásához. Mint mondta: hiszi, hogy a török emberek támogatják a rendkívüli állapot meghosszabbítását.