Május 9-én (szombat) 10 órára hívta össze Sulyok Tamás államfő az Országgyűlés alakuló ülését, erről a Sándor-palota lakója közösségimédia-oldalán számolt be.
Az 1990-es rendszerváltás óta ez lesz az első alkalom, hogy az alakuló ülés nem munkanapra esik.
2022-ben hétfői, 1994-ben, 2006-ban, 2014-ben és 2018-ban keddi, 1990-ben és 2002-ben szerdai, 1998-ban pedig csütörtöki napra hívta össze az akkor hivatalban levő államfő a parlament alakuló ülését.
Mint arról beszámoltunk, az új összetételű Országgyűlésben a Tisza Pártnak a kétharmados többséget bőven meghaladó, 141 fős frakciója lesz (ebből 96 fő egyéni választókerületi mandátummal), a Fidesz és a KDNP összesen 52 képviselőt küld a plénumba (közülük tízen nyertek egyéni választókerületet), a Mi Hazánk pedig 6 fős frakciót alakíthat.
Pénteken az is kiderült, a Fidesz és a KDNP úgy állapodott meg, a „bejutás arányában” osztozik a képviselői helyeken, ezért a Fidesznek 44, a KDNP-nek pedig 8 fős frakciója lesz.
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi egyeztetés szünetében tartott sajtótájékoztatóján a tervezett húsz parlamenti bizottsággal kapcsolatban azt mondta, a bizottsági struktúra leképezi a minisztériumit, emellett lesznek olyan bizottságok is, amelyek állandó részei a parlamenti munkának. Hozzátette: a Tisza-kormány takarékosabban fog működni elődjénél.
Egyezség alakult ki a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, hat bizottságot vezethet majd az ellenzék – közölte Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal ugyancsak a keddi egyeztetés szünetében. Hozzátette: a Fidesz-KDNP csütörtökön tárgyal a Mi Hazánkkal arról, hogy az ellenzéken belüli tisztségek megosztása miként történjen.
A bizottsági helyek elosztásáról szóló egyezséggel kapcsolatban az új kormánytöbbség azt jelezte, hogy ezt nem tekinti biankó felhatalmazásnak, azaz az egyes személyek esetén is kontrollt kíván gyakorolni az ellenzéki pártok által jelölt bizottsági és országgyűlési tisztviselők felett – mondta Gulyás Gergely. Jelezte: egy bizottsági elnöki tisztség esetén kértek változtatást, a digitalizációs bizottságot ugyanis nem tartják szükségesnek, ezért nem is akarják vezetni. Ezt az új kormányoldal képviselői elfogadták – tette hozzá.
A Tisza által házelnöknek jelölt Forsthoffer Ágnesről azt mondta: a Fidesz–KDNP abban érdekelt, hogy megállapodás jöjjön létre valamennyi parlamenti és bizottsági tisztviselőre vonatkozóan, és a parlamenti hagyományokat fenntartva konszenzussal választhassák meg őket. Emlékeztetett: ez eddig is mindig sikerült, 2022-ben csak azért nem, mert a házelnök személyében nem volt egyetértés.
Gulyás Gergely arra is reagált, hogy Magyar Péter leendő kormányfő a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzet május 31-ig történő meghosszabbítását kérte a távozó kormánytól, Gulyás Gergely úgy kommentálta: olyan megoldást fognak találni, ami elfogadható az új kormánynak. Ennek két technikai lehetőségét nevezte meg: az egyik a veszélyhelyzet meghosszabbítása május 31-ig, a másik pedig a veszélyhelyzeti szabályok törvényi szabályozásként való elfogadása. A leköszönő kormány mindkét megoldásra nyitott – jelezte a fideszes politikus.
Konszenzus alakult ki a parlamentbe jutott pártok között arról, hogy a Szent Korona előtt tegyenek esküt a parlamenti képviselők – közölte szintén az egyeztetés szünetében újságírókkal Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. Egy új hagyományt tudunk teremteni; a számunkra nem annyira szent alaptörvény helyett, mi inkább a Szent Koronára szeretnénk felesküdni – jelentette ki pártja kezdeményezéséről szólva. Megemlítette, bíznak abban, hogy a Szent Korona Testület megengedi a korona ülésterembe szállítását.
(MTI nyomán)