Szarhmáry Béla az elmarasztaló ítélet indoklásaként kifogás tárgyává tette, hogy a lelkész Horthy Miklós kormányzót református hithősként méltatta, valamint politikai üzenetekkel bíró igehirdetéseit és közéleti fórumokon tartott beszédeit, továbbá "egyházellenes" politikai, társadalmi szervezetekkel történő kapcsolattartását is.
Továbbá azt is ifj. Hegedűs vétkeként rótta fel Szathmáry, hogy a róla, mint református lelkészről megjelent felháborodott hangvételű híradások - értsd: rágalmak - negatív színben tüntették fel az egész református egyházat. Arról nem szólt a verdikt, hogy ezen gondolatmenet alapján Jézus Krisztus megérdemelte-e megcsúfoltatását, megostoroztatását és keresztre feszíttetését, mert tanítói és prófétai szolgálata negatív színben tüntette fel a korabeli szanhedrint, s "megháborította egész Jeruzsálemet."