A jelentés nem nevezte a rohingják elleni fellépést népirtásnak vagy emberiesség elleni bűncselekményeknek, pedig az ENSZ és számos jogvédő csoport már jóval korábban az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának minősítette.
A nyugat-mianmari Arakán államból 2017 augusztus vége óta a rohingja muszlim kisebbség csaknem 700 ezer tagja menekült Bangladesbe az után, hogy a mianmari hadsereg - megnevezése szerint - tisztogató akcióba kezdett rohingja felkelők mianmari biztonsági állások elleni összehangolt támadását követően.
Az amerikai külügyi jelentést több mint ezer, Bangladesben tartózkodó rohingjával készített interjúra alapozták. A 20 oldalas dokumentum mindazonáltal megállapította, hogy a hadsereg hadműveleteinek célja a rohingják terrorizálása, illetve az országból történő kiűzése volt.
Az interjúalanyok szinte nyomtatást nem tűrő szörnyűségekről számoltak be, állításuk szerint a mianmari katonák csecsemőket és kisgyermekeket öltek, élve temettek el embereket, vagy éppen nyilvánosan erőszakoltak meg nőket.
A jelentés alapot szolgáltathat újabb szankcióknak a mianmari hatóságok ellen - mutatott rá a Reuters hírügynökség. Washington múlt héten rendelt el büntetőintézkedéseket a mianmari 33. és 99. könnyű gyalogos hadosztály, valamint Aung Kjav Zav, Khin Maung Soe és Khin Hlaing hadseregparancsnokok és Thura San Lvint, a határrendőrség vezetője ellen. A büntetőintézkedések az úgynevezett Magnyitszkij-törvényen alapulnak, amely értelmében a szankciók által érintett személyek amerikai javait zárolják, egyúttal megtiltják, hogy amerikai állampolgárok bármiféle üzleti kapcsolatba kerüljenek velük.
Eközben Washington bejelentette, hogy 185 millió dolláros humanitárius segítséget nyújt az arakáni erőszak miatt földönfutóvá vált rohingják megsegítésére. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet közölte: ezzel az összeggel 389 millió dollárra nőtt az amerikai támogatás, amelyet az arakáni erőszak kitörése óta nyújtottak a rohingjáknak.