Bár Pest megye népszerűsége a 2000-es évek elején visszaesett picit, 2014-ben újra erőre kapott. A központi régió mellett a Nyugat-Dunántúlt is felfedezték maguknak a valószínűleg jobb életet keresők - írja a KSH adatai alapján a 24.hu.
Az elemzés szerint átlagosan nagyjából minden évben 450 ezer ember dönt úgy, hogy elköltözik. Ez a válság idején visszaesett, majd ismét növekedésnek indult, olyannyira, hogy 2017-ben rekordszámú, 572 ezer költözés volt az országban.
Fővárosból az agglomerációba
Budapestet és Pest megye számai összhangban vannak egymással, azaz amikor a fővárost többen hagyják el, mint ahányan oda költöznek, azok javarészt nem mennek messzire, Pest megyében telepednek le. Az arány pontosan 50 százalék, ami azt jelenti, hogy a 23 év alatt Budapestről elköltözők közül minden második a fővárost körülölelő megye valamelyik településén lelt új otthonra.
A 4,7 millió vándorlóból nagyjából 700 ezret tettek ki azok, akik a fővárosból valamelyik Pest megyei településre költöztek, míg az ellentétes irányban 449 ezer mozgást regisztráltak a statisztikusok. A harmadik legnépszerűbb útvonalat az Észak-Alföldről a fővárosba vándorlók taposták ki.
A Budapestről vidékre vándorlók közül százból negyvenöten a Dunántúlon kötöttek ki, a legnépszerűbb régió pedig ezen belül a fővároshoz legközelebb eső Közép-Dunántúl, ahova 160 ezerszer költöztek a vizsgált 23 évben. 143 ezer esetben Észak-Magyarország volt a cél, a legkevesebbszer, 77 ezer esetben pedig az ország legnyugatibb részére mentek Budapestről.
A főváros 900 ezer esetben volt új lakhely a vidékről érkezőknek, akiknek egy nagy része (400 ezer ember) az északkelet-magyarországi régiókból, azaz Észak-Magyarországról és az Észak-Alföldről érkezett. Elenyésző, hét százalék azok aránya, akik a Duna-Tisza közéből vagy a Tiszántúlról költöznek el, és maradnak ebben a két tájegységben.