Továbbra sem tudni, mi lesz a jövő évi minimálbér-megállapodással, ugyanis a tárgyaló felek álláspontjai igencsak távol vannak egymástól – derül ki az Mfor keddi cikkéből.
Mint arról lapunk is beszámolt, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tavaly megkötött megállapodása értelmében 2026-ra 13 százalékos minimálbér-emelés lenne esedékes, ám a dokumentum záradéka szerint ha az előrejelzésben szereplő mutatók eltéréseinek számtani összege pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, akkor újra kell tárgyalni a számokat. Ismert,
a hazai gazdasági növekedés jócskán elmarad a várttól, míg az infláció a vártnál magasabb lett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, „két számjegyű emelés” lenen reális, később azonban azt nyilatkozta, a cél továbbra is a13 százalékos emelés.
Az Mfor megkeresésére Perlusz Lászó, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta,
„elkerülhetetlen a megállapodás újratárgyalása, nem csak egy kisebb korrekcióra lesz szükség”.
A munkaadói oldal képviselője szerint az elmaradó megrendelések, a gyenge árbevétel, a magasan ragadt költségek, illetve a háborús feszültségek fokozódása nem tesz jót a vállalkozói környezetnek. Perlusz kiemelte, ebben a helyzetben nehézzé válik a cégek számára a béremelések kigazdálkodása, és egyre inkább a munkahelyek megőrzése válik elsődleges szemponttá.
A gazdasági szaklapnak a Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda viszont azt mondta,
„a munkavállalói oldal a minimálbér esetében a rögzített százalékos mértékek fenntartásában érdekelt”.
A szakszervezeti vezető úgy véli, az szolgálja a minimálbér pozíciójának hosszabb távú javítását, ha ragaszkodnak a megállapodásban foglalt 13 százalékhoz. Mészáros azt is megjegyezte, a minimálbért euróba átszámítva nálunk csak Bulgáriában kisebb az összeg, vásárlóerő-paritáson a minimálbért alkalmazó 22 uniós tagállam közül Magyarország a 17. helyen áll.
Hozzá hasonlókat nyilatkozott a lapnak Zlati Róbert. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta,
„ha a hároméves megállapodás alapcélja, azon belül pedig az éves emelések mértéke nem az eredeti tervek szerint teljesülne, az a kormánynak lenne a legkellemetlenebb”.
Zlati azt mondta, ők is a megállapodásban leírt 13 százalékos emelés betartása mellett fognak érvelni a bértárgyalások során.
A Központi Statisztikai Hivatal kedden tette közzé a júliusi kereseti adatokat, eszerint a bruttó átlagkereset 9, a nettó átlagkereset pedig 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.