Micsoda tempó: februártól 4 százalékkal, vagyis bruttó 6400 forinttal emelkedhet a minimálbér

Micsoda tempó: februártól 4 százalékkal, vagyis bruttó 6400 forinttal emelkedhet a minimálbér

Pénteken írhatják alá a megállapodást a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséről, ami 4 százalékos lehet. A bérmegállapodás tervezetét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el. A tervezet elfogadásával február 1-jétől a minimálbér bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 219 ezer forintra emelkedhet - írja a hvg.hu.

Érdemes megemlíteni, hogy a minimálbér összege jelenleg Magyarországon bruttó 161 ezer forint, így a 4 százalékos emelés értelmében mindössze bruttó 6400 forinttal lehet magasabb.

A lap szerint a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szerdai ülésén a 3 szakszervezeti szövetségből egy, a Munkástanácsok elfogadta a munkaadók javaslatát, ami alapján 4 százalékkal emelkedhet idén a minimálbér, a másik két szakszervezeti tömörülés azonban, a Liga Szakszervezetek, illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség továbbra is kitart az 5 százalékos emelés mellett.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az MTI-nek azt mondta,

a megállapodástervezetet várhatóan csütörtökön vagy pénteken kapják meg a VKF tagjai, hogy testületi szinten meg tudják vitatni. Ha ezt mindhárom munkaadói szervezet és mindhárom szakszervezet elfogadja, akkor hétfőn aláírhatják a bérmegállapodást.

A megállapodástervezet azt is tartalmazni fogja, hogy amikor az év folyamán csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó - bármekkora mértékkel -, akkor egyúttal a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedik további 1 százalékponttal.

A Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, hogy bár nem elégedettek ezzel a mértékkel, azonban azt is mérlegelni kell, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése csaknem 1,1 millió embert érint közvetlenül és legalább ennyi emberre van hatással egyebek mellett például a táppénz vagy az álláskeresési támogatás formájában. Ugyanakkor hozzátette, 

"Magyarország hosszú távú érdekeit a munkavállalói oldal szerint a nagyobb mértékű béremelés szolgálja, mert úgy látják, a bérek emelkedése a környező országokban is jótékony hatást gyakorolt a hatékonyság és a termelékenység növekedésére."

Rolek Ferenc szerint az ülésen a munkaadói oldal vetette fel a kompromisszum lehetőségét a 4 százalékos béremeléssel, hiszen a munkaadók 3 százalékos, míg a szakszervezetek 5 százalékos béremelést tartanak elfogadhatónak.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a hvg-nek megjegyezte, hogy „a kormány megint nem mondott semmit”.

A lap cikke szerint a felek az alábbiakban állapodtak meg, amelyek a tervezetbe is bekerülnek:

  • a szociális juttatásokból élők nem szenvednek hátrányt az elhúzódó tárgyalások miatt, a kormány jogszabály-változással lehetővé teszi, hogy visszamenőleg megkapják a különbözetet,
  • bérajánlást adnak a vállalatoknak, mennyivel emeljék idén a béreket,
  • a szociális hozzájárulási adó esetleges csökkenésével együtt tovább nő a minimálbér,
  • a magyar gazdaság féléves teljesítményét értékelik, hogy lesz-e lehetőség további emelésre.