Szijjártó Péter ma fogadta Tudor Ulianovschit, a Moldovai Köztársaság külügy- és európai integrációs miniszterét. Egyeztetésüket követően a felek sajtónyilvános előadást tartottak Magyarország nagyköveteinek az őszi misszióvezetői értekezlet keretében. A külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok erősítését és a kelet-európai ország EU-csatlakozásának támogatását hangsúlyozó kötelező körökön túl szükségesnek érezte, hogy
védelmébe vegye az elmúlt évek legsúlyosabb európai választási visszaélését is.
Szijjártó kifejtette, hogy az Uniónak fel kellene gyorsítani a bővítési folyamatot, így a Moldovával való tárgyalásokat is. Szerinte ezt a célt kifejezetten hátráltatja, hogy Brüsszel a közelmúltban aggodalmát fejezte ki a moldáv demokrácia állapota kapcsán. Hozzátette: "úgy tudja", az EU a vegyes - egyéni, illetve listás - választási rendszer bevezetését helytelenítette, ám biztos benne: ezek a bírálatok úgy születtek meg, hogy a vonatkozó jogszabályok angol fordítása még el sem készült. Magyarország számára "ismerősek ezek a támadások", ezért a magyar kormány elutasítja, hogy Brüsszel határozza meg, "milyen törvényeket hozzanak a moldávok" - tette hozzá.
Nos, a helyzet az, hogy az Európai Unió - az Egyesült Államokkal együtt - valóban bírálta a parlament által tavaly elfogadott új választási rendszert - ám a Prut és a Dnyszter között ennél jóval kínosabb dolgok is történtek a közelmúltban.
Konkrétan elcsaltak egy fővárosi választást.
Az 1991-ben függetlenné vált, 1918 és 1939 között Romániához tartozó, többségében ma is román ajkú országot 2009-ig az ott is szocialistává szelídült oroszbarát kommunista utódpárt kormányozta. A szintén 2010-ben bekövetkezett moldovai fülkeforradalmat valódi, több emberéletet is követelő utcai zavargások előzték meg, amelyeket követően a Demokrata Párt vezette nyugati orientációjú szövetség nyerte a választásokat. Nekik 2015-re sikerült egymilliárd dollárt lenyúlniuk a bankrendszerből, s a lebukást követő botrány 2016-ban a szocialista Igon Dodont repítette az elnöki székbe.
A nagyjából ugyanolyan reménytelenül korrupt oligarchák vezette "jobboldal" és a "baloldal" egymást váltó rablógazdálkodását az utóbbi időben új politikai szereplők zavarták meg. A keményen korrupcióellenes Tett és Szolidaritás Párt (PSA) egyre komolyabb népszerűségre tesz szert. Elnökjelöltjük már 2016 őszén megszorongatta Dodont. Valószínűleg ekkor döntött úgy az elvileg rivalizáló két rendszerpárt, hogy a választási reform jó ideje húzódó vitájára pontot tesznek, és
közösen egy olyan verziót fogadtak el , amely a lehető legrosszabb a PSA-nak.
A közvéleményben beállt fordulatot azonban így sem tudták megállítani, a párt által támogatott jelölt idén júniusban megnyerte a fővárosi polgármester-választást. Az öröm azonban nem tartott sokáig, a hónap végén ugyanis a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az eredményt. Chișinăuban azóta is ezrek tiltakoznak a döntés ellen, amelyet az Európai Unió külügyi biztosa is elfogadhatatlannak nevezett, sőt befagyasztották a 100 milió eurós uniós fejlesztési csomag folyósítását is. A bírálatokat a kormány és az ellenzéki szocialisták együtt utasították vissza, illetve vádolták meg a PSA-t és szövetségeseit "idegen érdekek kiszolgálásával".
A két, papíron egymás engesztelhetetlen ellenfelének számító korrupt oligarcha-párt tehát egységes falanxba szerveződve igyekszik elfojtani a három évtizedes országlásukat megelégelők mozgalmát.
És ezt vette most lelkesen védelmébe a magyar külügyminiszter úgy, hogy erre igazából az égvilágon senki sem kérte, semmi sem kényszerítette és kitapintható nemzetpolitikai vagy stratégiai érdek sem fűződik hozzá. Hacsak az nem, hogy a chișinăui modell még jól jöhet Budapesten is.