Alapvetően, azt kell eldönteni, hogy a nagy szabadkereskedelmi egyezmények úgynevezett „vegyes egyezménynek” számítanak-e, ebben az esetben ugyanis a tagállamok jóváhagyására is szükség van, vagy csak az Európai Unió Tanácsa, illetőleg az Európai Parlament jogosult véleményt nyilvánítani a TTIP-pel és a CETA-val kapcsolatban.
[fb_pages_codes:econation]
Fidrich Róbert emlékeztetett:
az Európai Bizottság és a tagállamok között ebben a tekintetben véleménykülönbség áll fenn.
Franciaország és Németország is úgy gondolja, hogy a CETA és a TTIP egyaránt érint tagállami hatáskört – kivált a befektetésekre vonatkozó fejezetek – , ezért ezek vegyes egyezménynek számítanak, és szükség van a nemzeti parlamentek jóváhagyására.
Az Európai Bizottság ezzel szemben más álláspontot képvisel.
A Bizottság tavaly augusztusban fordult az Európai Bírósághoz az EU és Szingapúr közti szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Az ázsiai városállammal 2014 októberében zárultak le a beruházásvédelemről folytatott tárgyalások, jellemző, hogy a magyar kormány erőteljesen támogatta az egyezmény megkötését, sőt Áder János köztársasági elnök akkor azért lobbizott, hogy hazánk legyen Szingapúr kapuja Európára.
A Bizottság most azt szeretné elérni, hogy a Bíróság mondja ki, a Szingapúrral megkötött megállapodás nem vegyes egyezmény, hanem csak EU-s hatáskör – ezzel precedenst teremtve a jövőre nézve.
„Ez a bírósági ügy még nem zárult le. Ezért sem szerepelt a Bizottság hétfői közleményében, hogy a tagállamok véleményt formálhatnake a CETAról, vagy sem. Cecillia Malström csupán a reményét fejezte ki a kérdésben”
– hangsúlyozta az MTVSZ programfelelőse.
Kanadával 2009-ben kezdődtek meg a tárgyalások, másfél évvel ezelőtt lezárták azokat, ekkor mutatták be a tervezett szöveget. Ezután szokott megkezdődni egy klasszikus kereskedelmi egyezmény jogi ellenőrzése, ezután már érdemben nem szokott változni a szöveg.
Ugyanakkor, mivel az befektetőállam vitarendezési mechanizmust (ISDS) nagyon sok kritika érte - sőt az ISDS-fejezet tárgyalását a TTIP-ben még fel is függesztették két évre, és csak a múlthéten került újra terítékre, miközben volt egy EU-s társadalmi konzultáció is, amelyen 150 ezer ember mondott, 97 százalékban elutasító véleményt a vitarendezésre -, az Európai Bizottság bevezetné a befektetési bírósági rendszert (ICS), amely a gyakorlatban viszont ugyanúgy azt eredményezi, hogy perelhetik a nemzetállamokat a multik, csak egy picit más szabályok szerint.
A hétfői közleményből az is kiderült – és ezt nevezte Fidrich Róbert igazán meglepőnek – , hogy a CETA ISDS-fejezetét is módosították, és már ebben a szabadkereskedelmi egyezményben is az ICS-rendszert alkalmazzák.
Hiába a Bizottság jól érzékelhető szándéka, ez még egy messze nem lefutott meccs
– vélekedett a szakember, aki felelevenítette, hogy az ACTA-t is azután sikerült elsöpörni, hogy azt már Japánban alá is írták az abban résztvevő országok.
Az MTVSZ programfelelőse elmondta: az eddigi vélemények szerint, és ez a Föld Barátai Európa álláspontja is, a CETA egy vegyes egyezmény, de ettől függetlenül elképzelhető, hogy a Bíróság az Európai Bizottságnak ad igazat az EU-Szingapúr ügyben.
„Elvileg most úgy áll a helyzet, hogy megakadályozhatja egy nemzeti parlament a TTIP ratifikálását”.
Mindenesetre ez is arra mutat, hogy az Európai Bizottság, illetve az Egyesült Államok és Kanada is kezdenek feladni a kezdeti ambíciókból, sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek, mint amilyenre számítottak
– adta meg a tökéletes végszót cikkünknek Fidrich Róbert.