Adózás
9 százalékra csökkent a társasági adó, ami mindenképp pozitív fejlemény, ez az egyik legalacsonyabb kulcs Európában. Kiss Zoltán szerint a másik oldalon viszont ott van az iparűzési adónak a mértéke, ami mérsékli a társasági adó alacsony szintjét. Peer János ezt azzal egészítette ki, hogy a minimálbér-emelés miatt kicsit kompenzáció is ez a csökkentés, de fontos lépés.
Munkaerő
Az elvándorlás probléma, de ez nem csak Magyarországot, hanem az egész régiót sújtja. A képzés sem a legmegfelelőbb, például az NCR-hez sokan érkeznek óriási elméleti tudással, de ehhez nem párosul gyakorlat, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki pragmatikusan végezze a rá bízott feladatot. A másik gond az idegen nyelv, nehéz olyat találni a piacon, aki aktív, tárgyalóképes angol nyelvtudással rendelkezik.
Peer János megerősítette, hogy nem egyszerű megfelelő munkaerőt találni, főleg szakképzett embereket. Kevesen vannak, és közülük sokan nem ütik meg a színvonalat. Hozzátette, hogy ebben a cégeknek is felelőssége van, saját erőből is képezni kell a dolgozókat, nem várhatják, hogy mindent megoldjanak helyettük.
Mobilitás
A kormány többek között azzal próbálja ösztönözni a munkaerő-mobilitást, hogy 9-ről 15 forintra emelkedett a saját autóval munkába járók támogatásának kilométerenkénti összege, ez valamekkora segítséget jelent, de nem elegendő.
Kiss Zoltán kifejtette, hogy ők buszjáratokkal segítik az utazást, de az probléma, hogy az út sokszor jelentős százalékát teszi ki a munkaidőnek. Peer ezzel egyetértve elmondta, hogy ők is buszoztatnak, ráadásul Magyarországon az emberek többsége tömegközlekedéssel jár munkába, autó helyett, ez viszont fárasztó, és ha a cég maga szervezi az utazást, költséges is.
Peer szerint megoldást jelenthet a régi módszer, visszatérni a munkásszállásokhoz. Ők Gyál mellett üzemelnek, már létre is hoztak – munkaközvetítőkkel szövetségben – egy 50 fős szállást.
Modernizáció – lehetőség vagy kihívás?
Kiss szerint mindkettő egyszerre. Azt azért hozzátette, hogy az automatizáció nem fog magától eljönni, termékfejlesztés is kell ahhoz, hogy automatizálható legyen a gyártás. Ez csak nagy darabszám és ismétlődő tevékenység mellett éri meg. Azt elismerte, hogy így kevesebb élő munkaerő szükségeltetik majd a gyártáshoz, ugyanakkor nagyobb tudás kell a programozáshoz és karbantartáshoz.
Peer János úgy látja, hogy nem csak lehetőség, hanem megfontolandó kötelesség is a modernizáció irányába haladni. Ő is hangsúlyozta, hogy az automatizált gépsorhoz nagyobb szakértelem kell, ez pedig nagyobb hozzáadott értéket jelent, ami pozitív folyamatokat indíthat el. A munkaerőszám nyilván csökkenni fog, de ez kapacitásnöveléssel kompenzálható.
Olcsó munkaerő – hogyan tudunk vonzó beruházási helyszín maradni?
Az mindenképp ösztönző hatású, hogy a kormány is támogatja a különböző beruházásokat, gyárlétesítéseket. Az automatizálás, a bérek növekedése és a hatékonyságnövelés fontos kérdés ebben a tekintetben is. Az egész régióban emelkednek a bérek, de még így is nyugatra vándorolnak az emberek, viszont a magasabb fizetések miatt a vonzó beruházási helyszín státuszáért keletről kapunk riválisokat. Kínában hasonlóak a költségek, mint nálunk, viszont India olcsóbb terület.
Az viszont Magyarország előnye, hogy földrajzilag remek az elhelyezkedése, innen könnyen elérhető Európa bármelyik pontja, valamint az infrastruktúra- és úthálózat fejlettsége is jó.
Peer szerint különbséget kell tenni kettő dolog között: a munkaerő összességében már nem annyira olcsó itthon, viszont a magyar agy most is alacsony áron elérhető. A képzett munkaerő még mindig olcsó Magyarországon, erre apellálhatunk, ha a versenyről van szó.
Úgy látja, hogy a képzés területe itt is kulcsfontosságú, a szakképzésnek még komolyabb lendületet kell adni, és pragmatikusabb, üzletközelibb oktatásra van szükség.
A versenytársaink szerinte Közép- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet, nem a környező országok.
Mit tehet Magyarország?
Peer hangsúlyozza, hogy az országot egyének és közösségek alkotják, így ezt nehéz meghatározni.
„Az embereknek el kell hinniük, hogy tudnak valamit csinálni, bármilyen pozícióban vannak. El kell hinni, hogy a mi sorsunk rajtunk múlik. Ez csak akkor működik, ha nagyon akarjuk és úgy is cselekszünk.”
A gyakorlatban pedig nem csak a termékeket, hanem a folyamatokat, a technológiákat és a rendszereket is lehet fejleszteni.
Kiss a képzésre hegyezte ki ezt a kérdést, szerinte több gyakorlati tudást kellene vinni a felsőoktatásba. Meg kell ismertetni velük a folyamatokat és problémamegoldásra tanítani a fiatalokat.
Magyar multik
Kiss szerint nehéz kérdés, hogy mikorra jöhet létre egy igazán erős magyar multinacionális cég. A Made in Hungary az ő szektorukban jól cseng. A magyar termékek megfelelő minőségűek és probléma esetén gyorsan reagálnak a magyar cégek.
Peer úgy látja, hogy elképzelhetetlenül sok idő kell egy nagy multi kinövéséhez, de például a MOL már multinak tekinthető. A legfontosabb ezen a területen, hogy megtalálják a piaci rést, ahova be lehet nyomulni nemzetközi szinten is.
(fotó: a Tesla festőműhelye)