99,5 százalékra rúg az államadósság-ráta Nagy-Britanniában

99,5 százalékra rúg az államadósság-ráta Nagy-Britanniában

A közel százszázalékos GDP-arányos nettó államadósság-ráta hat évtizede nem mért csúcson jár a szigetországban.

A kedden ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint 2022 végére száz százalék közvetlen közelébe emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-ráta, amely hat évtizede nem mért csúcson jár

- számolt be az MTI.

A brit statisztikai hivatal (ONS) éves összegzése szerint

december végén a nettó államadósság-állomány 2503,6 milliárd font (kb. 1128 ezer milliárd forint) volt; ez pedig 99,5 százalékos GDP-arányos nettó államadósság-rátának felel meg.

Az ONS visszatekintő adatsora szerint a brit közszféra adósságterhe a hazai össztermék arányában mérve legutóbb 1961 márciusában volt ennél magasabb: akkor 102,5 százalékos nettó államadósság-rátát mértek.

A közfinanszírozási szektor nettó piaci hiteligénye - az állami bankrészesedések finanszírozási igénye nélkül számolva - decemberben 27,4 milliárd font (12 340 milliárd forint) volt.

A statisztikai hivatal keddi ismertetésében kiemeli, hogy ez volt a legnagyobb összegű decemberi kormányzati hitelfelvétel azóta, hogy 1993-ban - vagyis éppen harminc éve - megkezdődtek a közfinanszírozás havi nettó hiteligényéről szóló rendszeres adatközlések.

Az ONS hangsúlyozza azt is, hogy a múlt hónapban felvett állami hitelek összege 16,7 milliárd fonttal magasabb volt, mint 2021 decemberében.

Ennek elsődleges oka a háztartásoknak és az üzleti vállalkozásoknak nyújtott energiaár-kompenzáció meredek emelkedése, valamint az adósságállomány kamatkötelezettségeinek növekedése.

Decemberben 17,3 milliárd font volt az államadósság után fizetendő kamat összege; ez a legmagasabb havi államháztartási kamatteher azóta, hogy ennek az adatnak a rendszeres összesítése három évtizede elkezdődött.

A tavalyi utolsó negyedévet példátlan piaci felfordulás jellemezte Nagy-Britanniában. Ennek közvetlen előzményeként tavaly szeptemberben az akkori brit kormány hatalmas ívű adócsökkentési programot terjesztett elő, amire azonban a piac súlyosan negatív árfolyam-korrekciókkal reagált.

Az adóprogram bejelentése után mélységi rekordokra - egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, a három globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.

A szélsőségesen heves negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.

Az ügybe belebukott Liz Truss akkori brit miniszterelnök is, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult.

A Rishi Sunak vezette jelenlegi kormány novemberben átfogó költségvetési konszolidációs programot terjesztett elő, amely a Truss-kabinet gyakorlatilag összes adópolitikai intézkedését visszavonta.