Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz
- olvasható a 24.hu elemzésében. Ebben az ügyben a kabinetnek már idén március 31-ig valamilyen reformot kell végrehajtania az Európai Bizottság javaslata alapján.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy eddig nem volt semmilyen kormányzati visszhangja az Európai Bizottság (EB) azon javaslatának, amely a megújuló energiaforrás-beruházások engedélyezési eljárásának javítására irányul. Pedig az ezt tartalmazó, az Európai Unió Tanácsának határozatához kapcsolódó Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról címet viselő mellékletet a bizottság már tavaly november 30-án kiadta. Ebben a javaslatcsomagban vázolják azokat a szükséges reformokat és beruházásokat, amelyeknek a végrehajtása esetén Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alap, az RFF vissza nem térítendő forrásaihoz. Ez 5,8 milliárd eurót, vagyis mintegy 2320 milliárd forintot tesz ki.
A dokumentum C6.R3 pontjában előírásszerűen állapítják meg, hogy a napenergia alkalmazásának ösztönzése érdekében
Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy ennek érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezt az ideiglenes korlátozást rendszeresen, legalább hathavonta műszaki és objektív kritériumok alapján felülvizsgálja regionális szinten az átvitelirendszer-üzemeltetővel és az elosztórendszer-üzemeltetőkkel.
A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.
A kormány tavaly októberben jelentette be, hogy megszűnik a napelemes rendszerek által termelt, és fel nem használt villamos energia hálózatba táplálási lehetősége. Ezzel a háztartási méretű kiserőművekkel (hmke) létrehozott áramot a jövőben bizonytalan ideig nem fogadja a villamosenergia-rendszer. A rendelkezést utólag azzal a kitétellel toldották meg, hogy aki október 31-éig bejelenti az igényét, az még csatlakozhat a hálózathoz, utána viszont záródik a betáplálási rendszer.
A kormány magyarázata szerint a napelemstopra azért volt szükség, mert az áramhálózat nem bír el több csatlakozót. A korszerűsítésre elvileg készen állnak a tervek, de ez a kormány szerin csak uniós pénzből lenne megoldható.
A novemberi bizottsági mérföldkő szembeötlő módon a kormányzati napelemstopra reagál. Bár a 2024 végi határidő meglehetősen távoli, idén március 31-ig valamilyen lépést tenni kell az ügyben. A szakma olvasatában ekkorra egy komolyabb intézkedéssorozat vagy terv bejelentésének kell megtörténnie, amely remélhetőleg nyilvánvalóvá teszi, hogy rövid távon mire számíthat a napelemes szektor.
A bizottság ugyanakkor nem specifikálta, hogy konkrétan milyen lépésre vár
- értékelt lapnak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke.
Jelenleg a szektorban megrendelői és kivitelezői oldalon is hatalmas a bizonytalanság. Tömeges cégbezárásokról egyelőre szó sincs, hiszen az iparág jelentős számú megrendeléssel van ellátva 2023-ra, az év első félévben szinte biztos, hogy szinte mindenkinek lesz munkája. Hogy mikor látszódhat, hogy ez a megrendelés-állomány már nem elég, azt még nem tudni.
Azonban ágazati szinten kijelenthető, hogy ha 2023 első felével bezárólag nem látnak tisztán a szereplők, akkor gondok lesznek. Mindenkinek az az érdeke, hogy a napelemstopot a lehető leghamarabb feloldják, de még ennél is fontosabb, hogy a kilátások minél hamarabb körvonalazódjanak
- tette hozzá az érdekképviseleti elnök.
Szolnoki Ádám úgy becsüli, ha 2-3 hónapon belül nem látható semmilyen jövőkép, akkor a kivitelezőcégeknél első körben megkezdődhet az értékesítők leépítése. Optimista-realista forgatókönyv, hogy március végéig bejelentenek valami kézzelfogható dolgot, ám
Amúgy lenne rá forrás, mivel a helyreállítási alap, mintegy 201 milliárdos keretösszegű pályázati forrásaiból finanszírozná a kormány az RRF-6.2.1 jelű lakossági napelemes pályázatot. Mivel e támogatási pénzeket még nem oldotta fel az EU, a kabinet úgy döntött, hogy a költségvetés terhére előfinanszírozza a pályázatokat. Mint megírtuk, a jelenlegi pénzügyi helyzetben ez rendkívül nehézkesen halad: január végéig a 43 379 nyertes pályázatból mindössze 2545 esetében történtek kifizetések, bár ez is komoly előrelépés a hó közepén látott 40 körülihez képest.