Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. A vádirat a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Biszku Béla a büntetőperben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta.
Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított.
A pénteki tárgyaláson '56-os pólóban vonultak be Biszku Béla tárgyalására a Jobbik IT-sek Novák Előddel. A Jobbik alelnöke elmondta: felháborítónak tartja, hogy Biszku még mindig kapja luxus nyugdíját, és tette büntetés nélkül maradhat. A háborús bűntettel vádolt férfi védője elfogultsági indítványt nyújtott be a bíróval szemben: mint mondta, az ügy politikai kontextusba került, érezhető, hogy az eljárást szeretnék mielőbb lefolytatni, és elmarasztalni a terheltet.
Biszku Béla a tárgyaláson tolószékkel jelent meg, majd elaludt, miközben a bíró az eddig keletkezett iratokat ismertette, a szakértői véleményeket felolvasta. Csak többszöri szólításra tudták felébreszteni.