Negyven napos eső?

Szent Medárdnak, ahogyan már Katona Lajos néprajzos kimutatta, semmi köze az időjárás előrejelzéshez, csupán eleink ráaggatták ősi megfigyeléseiket erre a keresztény ünnepre, hogy továbbra is megülhessék őseiktől örökölt hagyományokat és keresztény köntösben végezhessék időjárás varázslásaikat. Máig talán a legismertebb napi rigmus az, ha Medárd napkor esik, akkor negyven napig esik.

 

Ennek az ellentéte is igaz, vagyis, ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. 

Különös, a mai naphoz kötődő szokás az, hogy Medárd napján nem szabad fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi király és szellemek elvehetik a fürdőző életét. Más helyen szerencsétlen napnak tartották, mert állítólag akkor kezdődött az özönvíz. Ilyen babonákat ismerünk a közép- és belső ázsiai szkíta és hun utódnépeknél is, akik az év bizonyos napján tartózkodnak a fürdéstől, vagy éppen a tűzgyújtástól. Az Alföldön ezen a napon esővarázsló szokásokat is gyakoroltak. Ha nem esett, de az éltető víz kellett volna a faluban, akkor Algyő öregasszonyai egy nagy kakast fürdettek meg, hogy utána zápor kerekedjék. 

Több helyen, így például Göcsejben is, a várható szőlő- és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg és napos idő lesz, akkor jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor.