A vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint a múlt hétfőn kezdődött parlamenti vita végén a 123 fős szkopjei törvényhozás 35 képviselője szavazott a köztársasági elnök visszahívására, 47-en pedig ellene, így hivatalában maradhat az elnök. A visszahíváshoz a képviselők kétharmadának támogatására lett volna szükség.
Az államfő visszahívására vonatkozó szavazást az ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) kezdeményezte azért, mert Ivanov áprilisban - a majdnem két éve tartó belpolitikai válságot kezelendő - kegyelemben részesítette a válságot okozó lehallgatási botrány érintettjeit.
Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzék, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül két hete visszavonta az államfő.
Az SDSM már áprilisban, egy nappal a kegyelmi döntés után benyújtotta a Gjorge Ivanov visszahívására vonatkozó kérelmet, amelynek indoklása szerint a kegyelmi rendelettel a köztársasági elnök megsértette az alkotmányt. A beadványt a kisebbik kormánypárt, az Albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) is támogatta.
A kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) viszont úgy vélte, az államfő nem sértette meg az alaptörvényt, így nem szavazott a visszahívására.
A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki kormányfőt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a legnagyobb ellenzéki párt, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség elnökét, Zoran Zaevet.
Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak - ezt később bizonytalan időre elhalasztották -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.
A választások mindegyik oldal szerint megoldanák a válságot, ám az SDSM, és két másik párt a voksolás bojkottját jelentette be mindaddig, amíg nem teljesülnek a tisztességes és szabad választások feltételei, valamint átláthatóvá és korszerűvé nem teszik a választói névjegyzéket.