Nem hoztak meglepetést a fehérorosz választások

A központi választási bizottság hétfői bejelentése szerint az 1994 óta hivatalban lévő Lukasenka a voksok 83,49 százalékát szerezte meg. A második helyen végzett Tacjana Korotkevics, a Mondj Igazat elnevezésű civil kezdeményezés jelöltje a voksok 4,42 százalékát kapta.
 
A választási részvétel 86,75 százalék volt. A választójoggal rendelkezők száma mintegy hétmillió.
 
A 21 éve hatalmon lévő, az országot tekintélyelvű módszerekkel irányító Lukasenka rendszerét keményen bírálja az ellenzék.  
 
Fehéroroszország 1991 decemberében alapító tagja volt a Független Államok Közösségének. Az egykori kommunista párttitkár és kolhozigazgató, Aljakszandr Lukasenka 1994. júliusi elnökké választása óta az Oroszországgal való szoros összefonódás irányzata érvényesül a fehérorosz politikában, Minszk és Moszkva 1999 decemberében uniós szerződést is kötött a politikai és gazdasági integráció elmélyítésére.
 
Az 1994. március 15-én elfogadott alkotmány értelmében a végrehajtó hatalom feje az öt évre közvetlenül választott államfő. Az 1996. november 24-i népszavazás kiterjesztette az elnök jogkörét, egyben két évvel meg is hosszabbította a hivatalban lévő Lukasenka megbízatását. Az államfő, akit Európa utolsó diktátoraként is emlegetnek, 2001 szeptemberében nagy fölénnyel (75,7 százalék) újabb győzelmet aratott, majd miután a 2004. októberi referendum eltörölte az elnöki terminusok számának korlátozását, hasonlóan elsöprő választási eredményt könyvelhetett el a 2006-os (83 százalék) és a 2010-es (79,7 százalék) megméretéseken is.