A lap hétfői számában emlékeztet, elsőként a Magyar Rezidens Szövetség vetette fel a kérdést, és kérte a legfőbb ügyész állásfoglalását arról, hogy az orvosok által előre nem kért, de utólag elfogadott hálapénz vesztegetésnek minősül-e. A szervezet szerint az új Btk. alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki utólag elfogadja az előre nem kért hálapénzt.
Az ügyészség osztotta a szövetség álláspontját, megállapítva, hogy a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű. Az Igazságügyi Minisztérium az egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezetében egyértelműsíteni akart, kimondva, nem valósítja meg a vesztegetés elfogadásának bűncselekményét, aki utólag fogad el juttatást valakitől, aki elégedettségét kívánja kifejezni.
Bűncselekménynek minősült volna az az eset, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik, vagyis az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. Ez a passzus azonban kikerült a tervezetből.
Valószínűleg a hálapénz elterjedtsége is közrejátszott ebben. Egy mostani felmérés szerint mintegy 40 milliárd forintot fizetünk így az orvosoknak, akiknek nagy része elutasítja ugyan a jelenséget, de mégis elfogadja, mert különben nem tudna megélni.