Alig egy hónappal a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) átvette az első helyet a pártok támogatottsági rangsorában a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
Az MTI tudósítása szerint az SPD-re a választók 23 százaléka, a CDU/CSU-ra 22 százalék szavazna, ha nem szeptember 26-án, hanem a kutatást követő vasárnap lenne a Bundestag-választás.
A SPD legutóbb másfél évtizede, 2006 októberében volt népszerűbb a CDU/CSU-nál a felmérést készítő Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint.
A felmérésekben rendszerint az első helyen végző és a 2006 óta tartott Bundestag-választásokon mindig a legtöbb szavazatot gyűjtő CDU/CSU-nak a 22 százalék történelmi mélypont, az 1984 óta működő Forsa kutatásainak történetében mindig ennél magasabb támogatottságot mértek.
Az SPD támogatottsága az egy héttel korábbihoz képest 2 százalékponttal emelkedett, a CDU/CSU egy százalékponttal gyengült. A CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet CDU-elnök és észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök támogatottsága 11 százalékos, egy százalékponttal csökkent egy hét alatt.
Armin Laschet egyre kevésbé tűnik szerencsés választásnak a CDU/CSU számára. Ezt jelzi a többi között a Forsa azon megállapítása is, miszerint a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a CDU/CSU-t támogató választók csupán 23 százaléka szavazna rá közvetlen kancellárválasztás esetén, míg Olaf Scholz 27 százalékuk voksát nyerné el.
A harmadik számú erő, a Zöldek pártja ismét egy százalékponttal gyengült, így a szavazatok 18 százalékára számíthat. Kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock személyes támogatottsága stagnál, 15 százalékos.
A Bundestag kisebb pártjainak támogatottsága nem változott az előző héthez képest. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12 százalékára számíthat. A szélsőjobbnak mondott Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) 6 százalékon áll. A választók 9 százaléka azon pártok valamelyikére szavazna, amelyek várhatóan nem lépik át az 5 százalékos bejutási küszöböt. A bizonytalan szavazók és a nem szavazók együttes aránya 26 százalék.