Kötelezettségszegési eljárás indul Németország ellen?

Kötelezettségszegési eljárás indul Németország ellen?

Kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság a német kormány ellen egy alkotmánybírósági ítélet miatt, amely szembeszegül az Európai Unió Bíróságával - jelezték a brüsszeli bizottság vezetői a német sajtóban vasárnap ismertetett állásfoglalásaikban.

A német alkotmánybíróság a napokban kihirdetett ítéletben önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának az Európai Központi Bank (EKB) egy 2015-ben indított kötvényvásárlási programját uniós jogi szempontból kifogástalannak minősítő határozatát, és kimondta, hogy Németország csak akkor vehet részt továbbra is a kötvényvásárlások finanszírozásában, ha az EKB három hónapon belül igazolja, hogy a program nem jár aránytalan gazdaságpolitikai és államháztartási hatásokkal.

Ez azonban így nem helyes, mert uniós jogi ügyekben "az utolsó szót mindig Luxembourgban mondják ki" - mondta az Európai Unió Bíróságának székhelyére utalva Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy lapinterjúban.

Az Európai Unióban a közösségi jog elsőbbsége érvényesül, ami azt is jelenti, hogy az uniós bíróság döntései valamennyi nemzeti bíróságra kötelezőek

- tette hozzá az európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban.

Megjegyezte: Lengyelországban bírálják, mondván, hogy az uniós jog elsőbbségének elvére mindig csak Lengyelországgal kapcsolatban mutat rá, pedig a német alkotmánybíróság döntésével összefüggésben is "ugyanolyan egyértelműséggel" teszi ezt. "Az elv minden tagországra vonatkozik" - mondta Vera Jourová.

A FAS az alkotmánybírósági ítéletről szóló összeállításában kiemelte, hogy a cseh politikus az interjúban közvetve kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a német kormányt arra az esetre, ha nem az uniós bíróság, hanem a nemzeti szintű bíróság döntését követi.

A német EB-elnök is így látja

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, legalábbis az Európai Parlament egy zöldpárti német képviselőjének, Sven Giegoldnak írt levelében, amelyet a címzett nyilvánosságra hozott. A bizottsági elnök ugyancsak kiemelte, hogy uniós jogi ügyekben "mindig az Európai Unió Bírósága mondja ki az utolsó szót".

"Nagyon komolyan veszem az ügyet" - írta Ursula von der Leyen, aki a címzett szerint rekordgyorsasággal, két óránál is rövidebb idő alatt válaszolt kérdéseire. A bizottsági elnök ismertette, hogy részletesen elemzik a több mint száz oldalas alkotmánybírósági ítéletet, majd az elemzés alapján mérlegelik a következő lépéseket, egyebek mellett a kötelezettségszegési eljárás elindítását.

Az Európai Bizottsággal szemben a lengyel kormány üdvözölte a német alkotmánybíróság ítéletét. A karlsruhei testület döntése

"az Európai Unió történetének egyik legfontosabb ítélete"

- mondta Mateusz Morawiecki kormányfő a FAS-nak.

Az ítélet első alkalommal mondja ki világosan, hogy az Európai Unió Bíróságának nincs korlátlan hatásköre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéseket a tagállamok kötötték meg, és ők döntenek arról, hogy meddig tart a közös intézmények hatásköre. A határok kiterjesztésére irányuló kísérletek "önkényesek és veszélyeztetik a jogállamiságot" - mondta a lengyel miniszterelnök.

(MTI)