A hét végén a CDU egyik alelnöke, a CDU/CSU pártszövetség ifjúsági szervezetének elnöke és a középvállalati szektor érdekeit képviselő CDU-s tagozat vezetője is felsorakozott a párt fiatal nemzedékének legismertebb képviselője, Jens Spahn pénzügyminisztériumi államtitkár követelése mögé, miszerint törvényben kell szabályozni az iszlám működését Németországban.
Julia Klöckner alelnök a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jogszabályban rögzíteni kell a német törvények elsőbbségét a muszlim vallási előírásokkal szemben, tiltani kell a muzulmán közösségek, mecsetek külföldi finanszírozását, és rendezni kell a muszlimok szervezeteinek jogi státuszát.
A törvényelőkészítő munka részeként össze kell állítani egy nyilvántartást a mecsetközösségekről, mert az államnak tudnia kell, hogy "mennyi mecset van az országban, hol vannak, kik működtetik és kik finanszírozzák őket" - mondta Julia Klöckner.
A törvényben a kötelességek mellett a jogokat is szükséges rögzíteni - tette hozzá. Egyebek mellett be kell vezetni, hogy a muszlimoknak joguk van a vallásuk előírásainak megfelelő temetéshez és lelki támogatáshoz a kórházakban, idősgondozó otthonokban és büntetés-végrehajtási intézményekben - sorolta.
A CDU/CSU ifjúsági szervezetének (Junge Union) elnöke, Paul Ziemiak hozzátette, hogy az iszlámról szóló törvény ügyét be kell emelni a pártszövetség választási programjába, a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban a CDU/CSU-nak ki kell állnia a muszlim vallás gyakorlásának és szervezeti felépítésének szabályozása mellett. Hangsúlyozta: ha a mecsetekben nem németül prédikálnak és radikális eszméket hirdetnek, akkor "kudarcos lesz az integráció".
Carsten Linnemann, a német gazdaság gerincét adó közepes méretű vállalatok érdekeinek képviseletére szerveződött tagozat (MIT) vezetője szerint is be kell emelni a választási programba és a kampánytémák közé az iszlámról szóló törvény megalkotását. A CDU/CSU-nak világos, egyértelmű szabályok bevezetésével kell fellépnie a radikális iszlamizmus eszméinek terjesztésével szemben - mondta.
Az úgynevezett iszlámtörvény (Islamgesetz) ügyével a német nyilvánosságban elsőként jelentkező Jens Spahn a napokban egy interjúban rámutatott, hogy Németországban senki sem tudja pontosan, mennyi mecsetközösség működik és kik pénzelik őket. Hozzátette, hogy sok hitszónok külföldi támogatásból, fizetésből él és nem tud németül.
Spahn elképzelése szerint az államnak gondoskodnia kell a közösségek összeírásáról és nyilvántartásáról, német nyelvtudáshoz kell kötnie az imámok működését, és be kell tiltania a külföldi finanszírozást. Továbbá részt kell vennie az imámok, egyéb egyházi személyek és hittanoktatók képzésében. Ehhez az adófizetők pénzét kell felhasználni, amiről "kemény vita lesz, de szerintem jobb, ha mi adjuk a pénzt, mint az, ha Törökországból vagy Szaúd-Arábiából jönne" - mondta a CDU elnökségi tagja.
A párt egyik legtekintélyesebb vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter felfedezettjeként számon tartott államtitkár hozzátette: azt is meg kell fontolni, hogy a nagy keresztény egyházak németországi működésének finanszírozásában alkalmazott - az állam által beszedett - egyházi adó mintájára be lehetne vezetni a muzulmán egyházi adó intézményét is.
A 82,2 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén 2015 óta valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.