A hivatal kimutatása alapján erőszakos bűncselekmény 118 esetben történt, ezek között 55 gyújtogatásos és 4 robbantásos támadás is van. A bűncselekmények 40 százaléka - 262 eset - rongálás volt, nagyjából 20 százaléka - 148 eset - pedig úgynevezett propaganda bűncselekmény, például alkotmányellenesnek minősített szervezetek jelképeinek használata. A 655-ből 613 bűncselekmény "egyértelműen szélsőjobboldali indíttatású" - közölte a BKA.
Tavaly egész évben 1031 menekültszállás elleni bűncselekményt jegyeztek fel, ami 418 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 199-hez képest. A legtöbb esetet - 472-őt - a menekültválság eddigi legsúlyosabb szakaszában, az utolsó negyedévben regisztrálták.
A bűncselekmények számának növekedési üteme az idén némileg lassult, de továbbra is "fenyegető méreteket ölt a szélsőjobboldali erőszak" Németországban - mondta Holger Münch, a BKA elnöke egy júniusi interjúban, amelyben kiemelte, hogy a menekültek témája révén a szélsőjobboldali szubkultúra olyan embereket is elér, akik eddig nem voltak szélsőségesek és nem voltak hajlamosak erőszakos bűncselekményekre, és ez a folyamat akár "terrorista struktúrák" kialakulásához is elvezethet.
A BKA kedden a menedékkérők, menekültek esetleges terrorista kapcsolatairól szóló értesülések számának alakulásáról is közölt új adatokat. Markus Koths szóvivő közleménye alapján az előző heti 410-ről 413-ra emelkedett azoknak az információknak, értesüléseknek a száma, amelyek külföldi terrorszervezetek Németországban tartózkodó feltételezett harcosaira vagy támogatóira, illetve feltételezetett iszlamista háborús bűnösökre vonatkoznak.
Az értesülések többsége nem bizonyult megalapozottnak, sok esetben lejáratásról, hamis híresztelésről van szó - áll a közleményben, amely szerint 59-ről 62-re emelkedett az információk alapján indított nyomozati eljárások száma.