Nemzeti közös minimum: önerőből építkezni az Európai Unióban

"Ezt az országot nekünk kell megmenteni"

Z. Kárpát Dániel például éles kritikával illette a bővítés óta tapasztalt nyugati gazdasági politikát. A nemzeti néppárt alelnöke szerint egyszerűen kiszipolyozzák a magyar állam pénzén kitanított szakképzett munkaerőt, miközben hazánk egyszerű összeszerelő-üzemmé válik. Figyelmeztetett: ez a folyamat végül a társadalom és a nyugdíjbiztosítás fenntarthatatlanságához vezethet.

Véleményéből kitűnt, ennek a folyamatnak nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is megvannak a felelősei. Felelőtlennek nevezte azt a kormányt, amelyik nem meri felvetni a munkaerőhiány, a kivándorlás kérdését, és véleménye szerint a hazánkra vonatkozó EU-s mérleg hiánya is nagyfokú szakmaiatlanságot takar.

"Ameddig nincs mérleg a bevételekről, forráskivonásokról, addig csak hitvitát folytatunk az EU-ról"

- érvelt Z. Kárpát Dániel.

Aggasztónak nevezte a Jobbik alelnöke, hogy a 2007-2013-as periódusban az EU-ból érkező támogatások mintegy kétharmada multinacionális hálózatoknál landolt.

A politikus kijelentette: a Jobbik rövid tavon nem vinné ki az unióból az országot. Épeszű politikus nem mondhat mást, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszak kormányai alatt milyen mélyen becsatornáztak minket a nyugati gazdaságba, hangsúlyozta.

Ugyanakkor

"ezt az országot nekünk kell megmenteni, önerőből",

ez legyen egy közös nemzeti minimum - fogalmazott Z. Kárpát Dániel, aki példának a párt átfogó bérlakás-építési programját hozta fel, amely nemcsak munkahelyeket teremtene, de megoldást jelenthet az égető lakhatási válságra is.

Fontosnak tartotta továbbá kiemelni, hogy nem kampányolhatunk olcsó és kifosztható munkaerővel.

"Megjavítani, nem pedig szétrombolni kell az EU-t"

A szocialista Mesterházy Attila ugyan elismerte, hogy az EU jelen állapotában gyenge, de ezért a helyzetért szerinte Orbán Viktor is felelős. Leszögezte, hogy az MSZP nem fog olyan kezdeményezést támogatni, amely a kilépésről szólna, mert mint mondta

"megjavítani, nem pedig szétrombolni kell az EU-t".

Az ellenzéki képviselő tévedésnek nevezte, hogy csak két út lenne, azaz Európai Egyesült Államok, vagy semmi. Szerinte az államok integrációjának számos egyéb lehetősége is adott. Ugyanakkor a Brexitről, Nagy-Britannia EU-ból történő kilépéséről, mint a „populizmus kockázatáról” beszélt.

"Még mindig kevesebb Európa van, mint kellene lennie"

A liberális gazdaságpolitikus hazánkat kis, nyitott, tőkeszegény országként jellemezte, amelyik a rendszerváltás idején még a mesterségesen fenntartott piacait is elvesztette. Bodnár Zoltán szerint

"még mindig kevesebb Európa van, mint kellene lennie",

valamint a monetáris unió féllábú a fiskális unió nélkül.

Mint mondta a liberális párt politikusa, a magyar gazdaság összeroppanna, amint kilépnénk a Közösségből. Aláhúzta, lehet álmodozni nemzeti iparról, de ez korábban sem létezett, csak a privatizációnak, illetőleg a multik zöldmezős beruházásainak köszönhetjük a gazdasági bővülést.

Bodnár Zoltán kitért arra is, hogy azok a politikai erők, amelyek bizonytalanságot teremtenek az EU-n belül, azok veszélyesek, romboló hatásúak. Itt egyrészt Orbán Viktorra, és David Cameron korábbi brit miniszterelnökre utalt; egyébiránt élesen bírálta a Brexit résztvevőit, és hülyének nevezte az angol politikai elitet.

"Nincs jövőnk az EU-n kívül"

Csepreghy Nándor a kormány képviseletében világosan leszögezte: "nincs jövőnk az EU-n kívül!", bár azt ugyanakkor hozzáfűzte,

"mi nem ebbe a Közösségbe léptünk be".

A fideszes államtitkár azt is kijelentette, hogy nincs lehetőség "szuper Európává" válni, ugyanakkor sokat tanulhatunk az Egyesült Államoktól. Követendőnek nevezte például, ahogy Washington érték- és érdekalapú politizálása megfér egymás mellett.

Csepreghy némiképp meghökkentette a hallgatóságot, amikor kijavította az egyik adatot: miszerint a magyar GDP-nek nem 22, hanem 50(!) százalékát adják a multinacionális vállalatok. Azonban elmondása szerint 2007-2013 között - közvetlenül legalábbis - hazánkban működő multinacionális cégek nem kaptak egyetlen eurónyi brüsszeli támogatást sem (tudni kell, hogy a 250 főnél többet foglalkoztató, és/vagy 50 millió eurónál nagyobb forgalmat produkáló cégek nem kaphatnak támogatást az EU-tól, azonban kiskapuk itt is vannak - a szerk.).

"Az erőforrásaink korlátossá váltak, ezért nekünk is korlátozni kell a tőkét"

Schmuck Erzsébet ökopolitikusként egy mielőbbi paradigmaváltást is szorgalmazott. Szerinte a termőföld privatizálása is jól mutatja, hogy a brüsszeli/európai politizálásból kimarad az ökológiai megközelítés.

"Ma már eljutottunk odáig, hogy az erőforrásaink korlátossá váltak, ezért nekünk is korlátozni kell a tőkét"

- magyarázta az LMP-s országgyűlési képviselő.

Szerinte egyik pillanatról a másikra kilépni az Európai Unióból katasztrófa lenne. Ezért kell megvizsgálni azt, hogyan tudjuk a tagságunkat fenntarthatóvá tenni. Ehhez viszont felül kell vizsgálni az EU mind a négy szabadság elvét.

A politikus hangsúlyozta, hogy nem lehet egy gazdaságot kiszolgáltatni egyetlen ágazatnak, majd hozzátette: egy gazdasági válság esetén először az autóipar esik vissza. Ehhez kapcsolódik, hogy Schmuck Erzsébet is a hazai bérpolitika és szakképzés változtatását szorgalmazta.

Minden tagországnak szüksége van az EU egészére, mert a migrációs válság is bebizonyította, hogy a közelgő kihívásokra három szinten kell tudni egyszerre felelni: nemzeti, Uniós és globális szintű válaszokra egyaránt szükségünk van.