"Ez a határozat részrehajló és szégyenteljes. Időre lesz szükségünk, de ezt a döntést vissza fogják vonni" - jelentette ki Netanjahu az egyik izraeli televíziós csatornának nyilatkozva.
A politikus elmondta: utasította a külügyminisztériumot, hogy egy hónapon belül vizsgálja felül Izrael és az ENSZ kapcsolatait, köztük az ENSZ szakosított szervezeteinek izraeli finanszírozását és a világszervezet képviselőinek izraeli jelenlétét is. Netanhaju már utasítást is adott 30 millió sékel (2,3 milliárd forint) értékű támogatás befagyasztására. A pénzt a korábbi tervek szerint öt olyan ENSZ-szervezet kapta volna, amelyek Netanjahu mostani nyilatkozata szerint "különlegesen ellenségesek Izraellel szemben".
Az izraeli kormányfő nem nevezte meg e szervezeteket, és nem árult el egyéb részleteket sem.
Netanjahu élesen bírálta - a tisztségéből január végén távozó - Barack Obama demokrata párti amerikai elnököt is, és közölte, már alig várja, hogy együttműködhessen "barátjával", Donald Trump megválasztott republikánus párti elnökkel. Netanjahu és az Obama-kormányzat viszonya régóta feszült.
"Az Obama-kormányzat szégyenteljes Izrael-ellenes csapdát állított az ENSZ-ben" - hangoztatta az izraeli miniszterelnök, aki a Háárec című izraeli napilap szerint lemondta az ukrán kormányfő jövő heti látogatását, mivel a BT-ben Ukrajna is a határozat mellett szavazott.
A pénteken elfogadott, jogilag kötelező érvényű határozat azt követeli a zsidó államtól, hogy "azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben". A dokumentum szerint az izraeli telepestevékenységnek "nincs jogi alapja, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot".
A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok - amely a BT állandó tagja és Izrael fontos szövetségese - e kérdéskörben 1979 óta először nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi 14 tagállama igennel szavazott.