Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül - tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől.
Rozgonyi Zoltán kijelentette, hogy a nyelvvizsgák tekintetében már korábban elindult némi átrendeződés, az utóbbi időben egyre többen választották például a külföldi továbbtanuláshoz is ideális nemzetközi nyelvvizsgákat, de országosan nem nőtt a vizsgázók száma.
Sőt tavalyhoz képest talán még némileg csökkent is, bár ennek részben az az oka, hogy 2018 elején lépett életbe a sikeres vizsgák díjának visszafizetéséről szóló kormánydöntés.
Nincs még kész nyelvoktatási tervezet, de legalább már titkosították
Továbbra sem lehet tudni semmi nyilvánosat a kormány idegennyelvi stratégiájáról - írja a Népszava. Egyelőre nem létezik kidolgozott, a kormány által teljes körűen elfogadott idegen nyelvi stratégia. Annak a dokumentumnak, amit még február elején tárgyalt a kormány, csak egyes részeit fogadták el.
Az egyesületi elnök szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer.
"Aki olyan tudásszinten áll, hogy a középszintű 'sima' nyelvi érettségit le tudja tenni mondjuk közepes vagy jó eredménnyel, annak a B2 szint eléréséig biztos, hogy több mint egyévnyi nyelvtanulásra van még szüksége. Sőt, egy év akkor is kell, ha valaki kizárólag a nyelvvizsga megszerzésére koncentrál. De a középiskola utolsó éve ennél sokkal feszítettebb, hiszen a többi tantárgyból is fel kell készülni az érettségire, illetve a felvételi vizsgákra. Ilyen körülmények között biztos, hogy még több időre van szükség"
- tette hozzá Rozgonyi Zoltán.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Bizottságának (NYAK) adatai szerint tavaly harminchárom nyelvből összesen 120 566-an tettek valamilyen szintű nyelvvizsgát, közülük csaknem nyolcvanezren jártak sikerrel.
A felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával, ami azt jelenti, hogy ha jövőre valóban életbe lép a nyelvvizsgaküszöb, a jelenlegi becslések szerint közel 20 ezer ember eshet ki az egyetemi rendszerből.
Mint korábbi cikkünkben írtuk, még az óriási létszámhiánnyal küszködő pedagógusszakmára készülőknek is mindössze 53 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, tehát többek között a tanárképzést is boríthatja a szigorított felvételi rendszer.
Kritikusok szerint a rendelkezés azért lesz negatív hatású, mert az iskolai nyelvoktatás alapvetően alacsony színvonalú, sok család pedig nem engedheti meg magának a külön nyelvi órák finanszírozását.