A hvg.hu eddig két esetről szerzett tudomást: az egyik a Hajdúszoboszlói Járóbeteg-ellátó Centrumban történt, és az intézmény főigazgatója, Varga Tamás számolt be róla egy Facebook-bejegyzésben:
„ebben az évben eddig 6 fő nyugat-nílusi lázzal fertőzött egyént jelentettek a megyei egészségügyi ellátók. Szűkebb régiónkból ebben az évben eddig 3 fő betegedett meg, mely esetekből egy eset sajnos halálos kimenetelű volt.”
A hvg.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a poszt augusztus 10-i, a magyar haláleset nem szerepel sem az ÁNTSZ legutóbbi, augusztus 16-án kiadott heti jelentésében, sem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tájékoztatójában, holott más országban már tudnak róla.
Egy olvasótól származó értesülésre hivatkozva a hvg.hu egy másik halálesetről is tud, ami a közelmúltban történt egy magyarországi kórházban. Mivel friss esetről van szó, ezért a legutolsó európai vagy magyar jelentésben nem kellett volna szerepelnie. A lap szerda délelőtt rákérdezett az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, az ÁNTSZ-nél és az Állami Egészségügyi Ellátóközpontnál arra, hogy hány halálos áldozatról tudnak, de a cikk csütörtök reggeli megjelenéséig a hvg.hu nem kapott erre választ. Továbbá még az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól sem válaszoltak a lapnak.
Szerbiában már tizenötre emelkedett a nyugat-nílusi láz idei halálos áldozatainak száma, illetve 159 megbetegedést okozott idén – számolt be szerdán az MTI a szerb sajtóra hivatkozva.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át.
Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.