Az alapítói országok - Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg - külügyminiszterei az unió legidőszerűbb kérdéseiről tanácskoztak.
Paolo Gentiloni kijelentette: a hat alapító állam a találkozóval új ösztönzést kívánt adni az EU-nak a jelenlegi nehéz időszakban.
"Az alapító országok üzenete egy erősebb Európának szól, az egyre inkább terjedő Európa-ellenes üzenetekkel szemben" - fogalmazott Paolo Gentiloni. Hangsúlyozta, hogy Európa története egyik legnehezebb pillanatát éli meg.
A bevándorlással kapcsolatban a külügyminiszterek közös európai politikát szorgalmaztak. Az olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a Rómában tanácskozó országok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a migráció problémájának megoldására közös uniós döntésekre van szükség, nem pedig "egyedi nemzeti politikákra, amelyek az utóbbi hatvan évben elért célokat veszélyeztetik".
"Minden állam, amely azt hiszi, hogy ezt a kérdést saját maga képes megoldani, tévedésben van és illúziókat kerget" - jelentette ki a találkozó után Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, hozzáfűzte: az alapító államok amellett foglaltak állást, hogy mindent elkövetnek egy közös európai megoldás érdekében.
A több százezer Európába áramló migráns válsága a pénzügyi válsággal és Nagy-Britanniának az unióból történő lehetséges kilépésével egy "európai hármas válság" részét jelenti. Steinmeier szerint a római találkozó ezért egyfajta "ébresztő" szerepét töltheti be.
A külügyminiszterek a tanácskozást követő zárónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy az Európai Unió "kihívásokkal teli idők" előtt áll. "Európa akkor lehet sikeres, ha a szolidaritás szellemével győzi le a korlátolt egoizmusokat" - hangoztatta a nyilatkozat. A dokumentum szerint ez vonatkozik a menekültválságra is, amellyel kapcsolatban szolidaritásra és felelősségre van szükség.