A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette: a tárgyaláson szó volt arról, hogy Magyarország mit tehet hozzá Egyiptom országépítéséhez, gazdaságfejlesztéséhez, és sikerült is megtalálni az együttműködési formákat.
Egyiptom és Magyarország gazdasági kapcsolatrendszere nem új keletű, túlélt mindenfajta politikai rendszert, "a mi jelenlétünk Egyiptomban mindig is erős volt" - mondta a kormányfő, külön kiemelve a katonai együttműködést.
Közölte, hogy megnyitottak egy százfős ösztöndíjkeretet egyiptomi diákoknak. Emellett üdvözölte, hogy az egyiptomi rádió és televízió sikeres együttműködést alakított ki a magyar közszolgálati médiával.
Arról is beszélt, hogy Európában ma sok helyen félnek az iszlámtól, sőt van, ahol ellenségnek tekintik. Magyarország azonban nem ilyen ország, Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, "az iszlámról is a tisztelet hangján beszélünk" - mondta a kormányfő. A miniszterelnök hozzátette, "mi hiszünk a kulturális diverzitásban", a kultúrák közötti különbözőséget tiszteletben kell tartani, ezért amikor egy másik kultúrához tartozó országról van szó, "mindig a tisztelet hangján beszélünk".
"Egyáltalán nem hogy, azok a társadalomszervezési módszerek, amelyek a nyugati világban eredményesek, a világ más civilizációiban is azok lehetnek. Ennek az eldöntése nem a mi dolgunk, ezért mi nem vagyunk demokráciatanárok. Ennek az eldöntése minden nép saját ügye."
- fogalmazott Orbán Viktor, örömét fejezve ki, hogy az egyiptomi nép a saját útját járja, amelynek sikeréért szurkol. Hangsúlyozta továbbá: Egyiptom különleges ország, mert nélküle nincs stabilitás az arab térségben, és miután a modern világban összeszűkültek a távolságok, az is kijelenthető, hogy Európában sincs stabilitás stabil Egyiptom nélkül. A hivatalos budapesti látogatáson tartózkodó egyiptomi elnök sajtónyilatkozatában azt szorgalmazta, hogy Magyarország vegyen részt Egyiptom fejlesztésében, erősítsék az ipari és kereskedelmi kapcsolatokat, és kérte, hogy a magyarok álljanak ki országa mellett az Európai Unióban, ismertessék az európaiak előtt az egyiptomi vezetés eredményeit.
Budapesti tárgyalásait Abdel-Fattáh esz-Szíszi gyümölcsözőnek nevezte, majd ő is emlékeztetett, hogy a magyar-egyiptomi kapcsolatok régóta folyamatosak. Megköszönte egyúttal a munkát a magyar katonáknak, akik mintegy húsz évig szolgáltak a Sínai-félszigeten.
Az Orbán Viktorral folytatott egyeztetésen - mint elmondta - beszélt az egyiptomi álláspontról a terrorizmus elleni harcban, a líbiai konfliktus megoldási lehetőségeiről, valamint a szíriai és az iraki konfliktusról is.
"A tárgyalásokon látszódott az egyetértés a két ország között", az álláspontok gyakran azonosak - tette hozzá az államfő. A tájékoztató előtt Orbán Viktor és Abdel-Fattáh esz-Szíszi aláírt egy közös nyilatkozatot, ezt megelőzően pedig a jelenlétükben még két egyezményt hagytak jóvá a két ország képviselői. Aláírtak egy vasúti együttműködési szándéknyilatkozatot - amely 700 vasúti kocsi megrendeléséről szól - és egy egyetértési nyilatkozatot a két ország belügyminisztériuma közötti együttműködésről.
Szijjártó Péter kifejtette: tavaly novemberben Egyiptomban is megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház képviselete, amelynek eredményeként az idén az első három hónapban 88,3 százalékkal nőtt a magyar export Egyiptomba azok után, hogy tavaly 67,6 százalékkal emelkedett a két ország közötti kereskedelmi forgalom.
Asraf Szalmán, az Egyiptomi Arab Köztársaság beruházási minisztere elmondta: Egyiptomban három pillérre épülő gazdasági reform zajlik, az ország egyre több szabadkereskedelmi kapcsolattal és folyamatosan növekvő fogyasztói piaccal rendelkezik.