5 évvel ezelőtt tört ki kormányoldalon az a 'belháború', amelyben a két gyerekkori jóbarát, Simicska Lajos és Orbán Viktor egymás ellen fordult. Orbán harmadik miniszterelnöki ciklusát leginkább ez a „konfliktus” jellemezte, amelyre végül az újabb kétharmados győzelem tett pontot.
Igazi gyerekkori barátság volt ez a javából, hiszen már 1970-es végén összehaverkodott egymással a miniszterelnök és Simicska Lajos. Mindketten a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium diákjai voltak. Barátságuk évtizedeken át töretlen volt.
A 2010-es kormányváltás után, Simicska Lajos cégei szinte minden közbeszerzést elnyertek. A rendszer szimbóluma ekkor még a Közgép volt, amelynek tulajdonosa maga Simicska volt. Egészen 2015-ig 276 alkalommal nyert el beruházást a cég, ezek közül legkiemelkedőbb év 2013 volt, ugyanis az uniós nagyprojektek felpörgetéséből a cég egyedül vagy konzorciumban 365 milliárd forintnyi megbízást nyert el, összesen (2007–2015 között) pedig 650 milliárdot. 2010 és 2015 között a tulajdonosok 28 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
A fordulat
A fordulat 2014-ben következett be. A választások után még csak elvétve pletykáltak arról, hogy Orbán és Simicska összeveszett egymással. A miniszterelnök visszanyeste az első számú oligarchaként nyilvántartott Simicska hatalmát, ami utóbbinak nem volt ínyére. Ennek első jele az volt, hogy Orbán lecserélte Simicska emberét, Németh Lászlónét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éléről, ami újabb sorcserét eredményezett fontos állami vállalatok élén, szintén Simicskához köthető embereket érintve. A 2014-es reklámadó pedig nem csak az RTL Klubot, hanem Simicskát is érzékenyen érintette, igaz ezt a törvényt utána nem sokkal Brüsszel megállította. Kettejük konfliktusát aztán maga Orbán Viktor is elismerte. A miniszterelnök szerint a konfliktus oka a
Összezörrenésük valódi okát mai napig csak találgatni lehet. Bár vélhetően valóban közrejátszhatott az előbb említett két törvény bevezetése. Simicska Lajos a reklámadó miatt már üzent is a kormánynak a baloldalhoz köthető Népszavában:
„Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót.”
– a nyilatkozat 2015. február 6-án jelent meg a lapban.
Simicska elfordulása
Egy kormányzati forrás szerint ugyanakkor tudatos volt a miniszterelnök „elhidegülése” egykori barátjától, akit ekkoriban az ország kiskirályának is neveztek. A pletykák szerint Orbán Viktor már 2011-ben meg akart szabadulni Simicska Lajostól, ám a kormányzati ciklus közepén ez túlságosan kockázatos lett volna.
A 2014-es választás másnapján, Orbán és Simicska személyesen is találkozott, hogy átbeszéljék a folytatást. Ennek a beszélgetésnek a tartalmáról az oligarcha később több interjúban is közölt részleteket. Az egybehangzó beszámolók szerint a miniszterelnök itt felvázolta, hogy milyen szerepet vár el az oligarchától a következő években, és emiatt éleződhetett ki kettejük konfliktusa.
A miniszterelnök közölte, hogy azt szeretné, hogy Simicska zárja be az Indexet. Akkoriban még nem volt közismert tény, hogy Simicska Lajos néhány hónappal korábban, 2014 februárjában szerzett opciós jogot az Index megvásárlására. Orbán emellett felvetette az RTL Klub megvásárlását is, és amikor Simicska jelezte, hogy ez túl sokba kerülne, akkor a miniszterelnök közölte, hogy ebben az esetben megveszi majd neki a Roszatom. Ez az az orosz atomvállalat, amelyet néhány hónappal korábban bízott meg pályázat nélkül az Orbán-kormány az új paksi atomerőmű megépítésével.
Simicska több alkalommal is megemlítette a G-nap kitörése után, hogy az utolsó csepp nála az oroszokhoz való dörgölőzés volt. Az oligarchához közel állók szerint valóban aggasztotta az orosz térnyerés az üzletembert, ugyanakkor jóval nagyobb problémának tartotta gazdasági hatalma csorbítását és Mészáros Lőrinc előretörését.
Az elhíresült kijelentés
2015 januárjában Orbán Viktor tartott egy megbeszélést több, a Fideszt régóta támogató szerkesztőség vezetőjével, ahova a Simicska érdekeltségébe tartozó médiumok főszerkesztői is helyet kaptak. A megbeszélés egy olyan időszakban történt, amikor a Fidesz egy válsághelyzeten ment keresztül. Az őszi internetadós tüntetések és a sorra kibukó korrupciógyanús ügyek miatt látványosan csökkent a kormány támogatottsága, és megjelentek a kritikus hangok a saját táboron belül is.
Ekkoriban már a Hír TV-ben és a Magyar Nemzetben is egyre gyakrabban kerültek elő a kormányt bíráló hangok. Orbánnak ezen a januári találkozón azonban volt egy jövőbe mutató üzenete:
„látja, hogy a sajtó testhelyzetet változtatott, és megérti, hogy az újságíróknak természetesebb az, ha kritikusabb alapállást foglalnak el”.
Orbán hozzátette azt is, hogy
„mindent meg fog tenni azért, hogy létrehozzon egy olyan médiát, ami feltétel nélkül támogatja őt”.
2015. február 6-án aztán – egy napon Simicska Népszavás interjújával – a déli órákban kiadott közlemény szerint a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetői „lelkiismereti okokra” hivatkozva távoztak. Bár nem indokolták meg hivatalosan lemondásukat, teljességgel nyilvánvaló volt, hogy a legfőbb oka a miniszterelnökkel való szembefordulás volt.
Simicskát láthatóan megdöbbentette a dolog, ugyanis az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy „kurvára meglepetésként érte”, majd a nyilvánosságot korábban messziről kerülő oligarcha még aznap több interjút is adott különböző médiumoknak,
valamint kijelentette, hogy az
„árulóknak, szevasz, akit kell még, azt kibaszom”.
A csatározás
A konfliktus még csak ekkor mélyült el igazán. A G-nap után két hónappal leállították a korábban túlárazottnak ítélt M4 autópálya-beruházást, júniusban pedig három évre kizárták a Közgépet a közbeszerzésekből. A kizárást egy évvel később a bíróság megsemmisítette, a társaság azonban tulajdonosával együtt esélytelen volt bármilyen közbeszerzés elnyerésére.
Március elején Simicska is frontot nyitott, amikor azt állította, hogy Orbán Viktor a katonaságnál jelentett róla. A vádat a Miniszterelnökség iratokkal igyekezett cáfolni. Az ügy végül hamar elhalt.
2015 őszén aztán újabb vereséget szenvedett el Simicska azzal, hogy a főváros felbontotta a Mahir Cityposter Kft.-vel a fővárosi hirdetőoszlopokra vonatkozó, 25 évre szóló szerződést. A nagyvállalkozó az elmúlt három évben sorozatosan vesztett üzleti lehetőségeiből, állami megrendeléseket egyáltalán nem kapott, közterületi reklámfelületeit törvényi úton, médiaérdekeltségeit minden lehetséges gazdasági eszközzel igyekezett ellehetetleníteni a kormány. A legnagyobb érvágás médiaérdekeltségei számára az állami hirdetések megvonása volt, ugyanis ezzel a Lánchíd Rádió, a Magyar Nemzet és a Hír TV is rendkívül veszteségesnek bizonyult.
Végül a választás előtti hetekben passzívvá vált Simicska: a hozzá közel állók szerint olyan dolgokat mondott, hogy megfenyegették őt azzal, hogy a gyerekeiről szivárogatnak ki "kompromittáló" dolgokat. Nem is került elő olyan súlyos ügy, ami érdemben nagyot ütött volna a kormányon. Pedig bennfentesek arról beszéltek, hogy lett volna mivel előállnia. Simicska többször is beszélt arról, hogy videóra vett egy vallomást, amelyben nagyrészt a miniszterelnökkel közös ügyeikről beszélt. Erre amolyan személyes biztosítékként tekintett, amely csak akkor kerülne nyilvánosságra, ha neki bármi bántódása esne. Ezek a bizonyítékok azonban soha nem kerültek nyilvánosságra, a kormány pedig kiváló mozgósításának, illetve az ellenzék egymásra mutogatása révén, ismét kétharmados győzelem született.
A végjáték
A választások után pár nappal aztán be is jelentették a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszűnését. A Hír TV-ben pedig 38 fős leépítést eszközöltek. Néhány héttel később pedig a Heti Válasz is megszűnt. Bár a televízióban dolgozókat sokáig azzal hitegették, hogy 2019 végéig minden rendben lesz, derült égből villámcsapásként érte a hír a magyar közvéleményt, amikor július 4-én, egy szerdai napon, közlemény jelent meg arról, hogy Nyerges Zsolt átveszi Simicskának és családjának az érdekeltségeit.
Nem kellett sokáig várni az átállásra, mivel augusztus 1-én a kormány visszaszerezte a Simicska „utolsó szerelmének” mondott Hír TV-t is. Ezzel az egykori médiamogul, végleg elvesztette a háborút hajdani cimborájával szemben.
A kormány azóta erőltetett tempóra kapcsolt: a Magyar Idők, tavaly február óta Magyar Nemzet néven folytatta. A 80 éves múltra visszatekintő Magyar Nemzet utolsó nyomtatott száma 2018 április 11-én jelent meg. A lap egykori munkatársai azonban nem adták fel, és azóta elindították a teljesen független Magyar Hangot. Sajnos a Magyar Nemzet - ahogyan az várható volt - a kormány első számú szócsővévé vált.
A Hírt TV sem járt be szerencsésebb sorsot, 2019. április elsején a csatornát megszüntették, míg az ECHO tv-t átnevezték Hír Televízióra, ezzel lezárva a visszavételt. Azóta a közmédia mellett, a kormány egyik fontos sajtóorgánumává vált.
Így ért véget az Orbán – Simicska háború, amely pusztán három évig tartott. A hatalmát elvesztő egykori oligarcha a csatározás alatt, mintegy 35 milliárd forintot bukott. Arról nincs információnk, hogy pontosan mekkora összeget kaphatott egykori érdekeltségei átadásáért, de aki esetleg aggódna Simicska Lajos megélhetése miatt, azoknak elmondhatjuk, hogy a hírek szerint elég bőkezűek voltak Orbán Viktorék.
Azóta sem tudjuk, hogy minden idők legnagyobb átveréséről vagy politikai belháborúról volt-e szó?
Valószínűleg sosem fog kiderülni, de annyi bizonyos, hogy a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb médiaháborúja zajlott 2015 és 2018 között Magyarországon.