Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn a jereváni parlamentben bejelentette, hogy leváltotta Zorab Mnacakanján külügyminisztert - számolt be róla az MTI.
"Úgy döntöttem, hogy menesztem Zorab Mnacakanján külügyminisztert" - jelentette be a kormányfő, aki nagy belpolitikai nyomás alá került a Hegyi-Karabahban kialakult helyzet miatt, de nem hajlandó lemondani tisztségéről.
Mnacakanján 2018 májusa óta töltötte be a külügyminiszteri tisztséget, azelőtt Örményország ENSZ-nagykövete volt.
Pasinján a kormánypárt parlamenti frakciójával találkozva jelezte, hogy kormányátalakításra készül.
Az örmény külügyminisztérium szóvivője, Anna Nagdalján a nap folyamán cáfolta Pasinján nyilatkozatát arról, hogy a tűzszüneti tárgyalásokon megvitatták volna Hegyi-Karabah második legnagyobb városának, Susának (örményül Susi) a hovatartozását. Pasinján ugyanis arról beszélt hétfői videokonferenciáján, hogy a harcok lezárásáról folytatott egyeztetéseken Azerbajdzsán követelte Susa átengedését.
Behívták hétfőn este Gagik Carukjánt, az ellenzéki Virágzó Örményország vezetőjét és Artur Vanecjánt, a szintén ellenzéki Haza párt vezetőjét az örmény nemzetbiztonsági hivatalba (SZNB) röviddel a Jereván központjában szervezett tüntetés előtt, amelynek résztvevői ismételten Pasinján lemondását követelik - közölte Gegam Manukján, az Örmény Forradalmi Szövetség (Dasnakcutjun) párt képviselője.
"Carukjánt, Vanecjánt és másokat behívtak az SZNB-be, hogy ne vehessenek részt a gyűlésen. Pasinján, le kell mondanod" - hangoztatta az ellenzéki tüntetésen Manukján.
A Jereván bevárosában található Szabadság téren mintegy kétezren követelik a kormányfő távozását, mert kapitulációnak tartják a karabahi harcok beszüntetéséről aláírt háromoldalú megállapodást.
Október utolsó hetében az azerbajdzsáni hadsereg offenzívát indított Susa és a karabahi főváros, Sztepanakert elfoglalására. November elején elkeseredett harcok folytak a Susától délre fekvő hegyekben. Ilham Aliyev azeri elnök november 8-án bejelentette, hogy Susa az azeri hadsereg kezére került. Ezt örmény részről eleinte tagadták, de múlt pénteken az örmény televíziónak nyilatkozva már arról beszélt, hogy Susa eleste után a harc örmény szempontból értelmét vesztette, mert az örmény fél már nem tud áttörést elérni a harci cselekményekben.
Nikol Pasinján, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök november 10-én állapodott meg a szeptember 27-én kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról.
Az egyezség értelmében Jerevánnak vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, általa megszállt régiót, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók veszik át a demarkációs vonal és a korridor mentén.
Pasinján a hétfői videókonferencián úgy vélekedett, hogy az örmény fegyveres erők azért szenvedtek vereséget Hegyi-Karabahban, mert nemcsak az azeri hadsereggel, de a török légierővel, továbbá a Közel-Keletről érkezett zsoldosokkal is harcolniuk kellett. Egyben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy nem szándékozik lemondani a katonai vereség miatt.