„Az orosz-magyar kereskedelem ugyan nem volt túl élénk a kelet-ukrajnai konfliktus előtt sem, de egyes ágazatokban, mint például a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban több milliárd forint bevételkiesést okoz évente a szankciók megléte”
- hangsúlyozta az Alfahírnek a közgazdász. Molnár Balázs szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Unió kitart a szankciók mellett. Ugyanakkor arra is kitért, hogy bár a magyar kormány nem ért egyet a szankciókkal, eddig nem vétózta meg őket, pedig megtehetné. „Mondhatni, a magyar álláspont a passzív ellenállás a szankciókkal szemben” – mondta Molnár Balázs. Hozzátette: ez az új amerikai adminisztrációval megváltozhat.
„Ha az amerikai-orosz kapcsolatokban változás áll be és az Egyesült Államok feloldja a szankciókat, akkor valószínűtlen, hogy az EU egyedül is fenntartaná azokat”
- vélekedett a közgazdász.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió kapcsán Molnár Balázs kifejtette, jelenlegi formájában túl kicsi ahhoz, hogy alternatívája lehessen az európai közös piacnak, és az öt ország (Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország) sem rendelkezik olyan erős növekedési kilátásokkal, melyek ezzel kecsegtetnének.
„Területre óriási, nyersanyagokban gazdag, de inkább kereskedelmi partnerként és nyersanyagforrásként szolgálhat, mintsem az EU alternatívájaként, gazdasági téren legalábbis semmiképp”
- szögezte le a közgazdász. Molnár Balázs szerint abban az esetben jelenthet alternatívát, ha jelentős mértékben bővülni tud kisebb országokkal és olyan óriásokkal, mint Kína vagy India. „Ekkor lenne csak meg a kellő tőkeerő, technológiai fejlettség és belső felvevőpiac, mely rivalizálhat az európaival” – tette hozzá az Iránytű Intézet közgazdásza.