"A magyar-orosz együttműködés egyik újabb ígéretes területévé válhat az elsősorban teherforgalmi V0 vasútvonal fejlesztése" - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
A szaktárca szerint a Magyarországot Záhonytól Győr-Sopron térségéig átszelő kötöttpályás összeköttetés tehermentesítené a fővárosi és agglomerációs szakaszokat, a jelenleginél sokkal rövidebb menetidőkkel tenné vonzóbbá a vasúti áruszállítást.
"Az orosz fél a tapasztalatai, szaktudása megosztásán túl nyitott a projekt finanszírozásában való közreműködés lehetőségének vizsgálatára is"
- hangzott el a két ország szakminisztereinek egyeztetésén 2022. január 25-én az ITM közleménye szerint.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videokonferencián tekintette át a közös ügyeket az orosz közlekedési tárca vezetőjével, Vitalij Szaveljevvel. A felek üdvözölték a magyar-orosz-osztrák vasúti árufuvarozási vegyesvállalat tavalyi létrehozását. Az ITM szerint a kezdeményezés a Kínából Oroszországon és Magyarországon keresztül Dél-Európába és a balkáni országokba tartó konténeres szállítást hivatott elősegíteni, növelni.
A közleményben Palkovics László részletezte: "Magyarország a vasútprogram kiemelt célját beteljesítve akkor válhat Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává, ha a lehető legnagyobb mértékben részesül az Európa és Ázsia közötti áruforgalomból. A Budapest-Belgrád vasútvonal már kivitelezés alatt álló kapacitásbővítő korszerűsítése a görög kikötőkbe befutó áruk számára kínál minden másiknál gyorsabb útvonalat a kontinens belseje felé. A Távol-Keletről szárazföldön érkező vasúti szállítmányok a V0-nak köszönhetően a főváros időigényes átszelése nélkül roboghatnak át hazánkon. A Budapestet délről kerülő beruházás környezetvédelmi engedélye jövő tavaszra rendelkezésre állhat, 2023 nyaráig a megvalósíthatósági tanulmány is elkészülhet."
Kilométerenként csaknem másfél milliárddal drágább a Budapest-Belgrád vasút Magyarországon, mint Szerbiában
A Telexen megjelent értékelés alapján, Szerbiában 610 milliárd forintból építik a Budapest-Belgrád vasútvonal ottani szakaszát, ami kilométerenként 1,4 milliárddal olcsóbb a magyar szakasznál. Pedig a hazai 750 milliárból tervezett vasútvonal a Kiskunságon, sík terepen fut. Ha csak a Belgrád és Niš közötti szakaszt vesszük, az kilométerenként kétmilliárddal kevesebbe kerül a magyarországinál.
A legnagyobb orosz járműgyártó, a KAMAZ - a hétfőn aláírt szándéknyilatkozat szerint - 2025-től már gyártókapacitásokkal is megjelenhet majd hazánkban - tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.