A Tunyogmatolcson található Székely Fogadó számos embernek segített az orosz–ukrán konfliktus nyomán kialakult krízis elszenvedői közül. Az Alfahír a szálláshely egyik tulajdonosát kérdezte a háború elől menekülni kényszerülők helyzetéről, akik emiatt ideiglenes szálláshelyek keresésére szorulnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben levő fogadó az ukrán–magyar határtól, pontosabban a tiszabecsi határátkelőhelytől durván 30 kilométerre helyezkedik el.
A panzió közösségi oldalán a csütörtök késő esti órákban arról számoltak be, hogy 29 éves működésük során a 2001-es tiszai árvíz után ismét eljött a legszomorúbb napok egyike. Azt írják, akkor még csak négy szobában és a rendezvénytermükben,
ma viszont egy borzasztó és értelmetlen háború elől menekülő fiatalok és kisgyermekes családok azok, akiknek segítenünk kell. A mai napon 18 szobában 42 embernek sikerült melegételt, italt és szállást biztosítani. Vannak közöttük, akik nem tudják, mi vár rájuk ezután.
A poszt írója, egyben a társtulajdonos hozzátette, hogy a legborzasztóbb, hogy többen is jelentkeztek volna még, és sajnos most is vannak olyanok, akik még úton vannak.
80 százalékban Kárpátaljáról érkeztek
A különféle rendezvények megtartására is alkalmas hely társtulajdonosa arra a kérdésre, jelenleg hány, Ukrajnából menekülő ember elszállásolását biztosítják, azt felelte, ez folyamatosan változik, össze-vissza van, mert egyesek azt mondták, maradnak, mások viszont nem, vagy akár még el sem döntötték, mi legyen a következő lépés.
"Akik este a szobákban voltak, közülük azóta 3-4 főn kívül majdnem mindenki kiköltözött, de már érkeztek a helyükre új szállóvendégek"
– mondta a fogadós, aki a férőhelyek száma kapcsán elmondta, a szálloda egyik részében még 12, a másikban 29 fő elhelyezésére van lehetőség, és további hat pótággyal is rendelkeznek.
Az eddig érkezettek közül hárman a booking.com-on keresztül foglaltak szállást, egy ukrán pár, akik Kijevből jöttek és egy idősebb hölgy, aki várta a gyerekeit, de csak ma reggel értek át, mivel "fentebbről jöttek". De a vendégházban megszállt még két pár, akik vegyes házasságban élő, "félig ukránok, félig magyarok" Kárpátaljáról – idézte fel.
Mint folytatta, kárpátaljai magyar fiatalok is vettek ki szobát, ők hárman 18-19 évesek voltak, és a besorozás miatt jöttek át. Szintén onnan érkezett egy kétgyermekes család is, ahogy a többi 10-12 szobában ugyancsak mind kárpátaljaiak voltak. Elmondása szerint nagyjából 80 százalékban onnan érkeztek.
A Székely Fogadó társtulajdonosa megerősítette, az ukrán–magyar határon most már hatalmas torlódás alakult ki, főképp a kárpátaljaiak tudták átlépni a határt, míg akik keleti területekről indultak el, akár autóval, nekik már nehezebb. Azokat, akik gyalog jöttek, a tiszabecsi határátkelőnél felvették különböző kisbuszokkal vagy ismerősök segítségével haladtak tovább - fűzte hozzá.
A fogadótulajdonos azt nem tudta pontosan megmondani, mekkora kapacitással rendelkezhetnek arra az esetre, ha most hirtelen sokan keresnék meg szálláslehetőség miatt, mivel ma estére és hétvégére is már néhány szoba le van foglalva. Azonban úgy látja, hogy e hét végén, illetve még a jövő héten is tud biztosítani helyet az odaérkezőknek.
"Tizenhat éves kortól vitték el a fiatal fiúkat" - egy kárpátaljai magyar a háborúról
Telefonos interjút készítettünk a kárpátaljai Batáron élő fiatal magyar édesanyával, Hauptman Kittivel, aki lapunknak elmesélte, van egy kétéves kislányuk a férjével, aki viszont jelenleg Magyarországon tartózkodik, mivel itt dolgozik, így ők teljesen magukra vannak utalva.
Kifejtette, a kárpátaljai családosok általában azért menekülnek ide, mert a férj vagy apa Magyarországon dolgozik, visszamenni viszont nem akar, mivel besoroznák. A fiatalabbak pedig szintén félnek a besorozástól.
– fogalmazott a tunyogmatolcsi fogadós, hozzátéve, hogy ezek a fiatalok is kárpátaljaiak, és nyilvánvalóan "a megrémültség és a félelem mindenkiben ott van", mégis minél hamarabb vissza szeretnének jutni a szülőföldjükre, amint lehet. Ugyanakkor olyanokkal is beszélgetett, akik a továbbiakban inkább Magyarországon vagy más nyugati országban dolgoznának, ha lenne rá lehetőségük.
A szálláshely társtulajdonosa szerint miután kiírta Facebookra az említett bejegyzését, rengeteg vendégház elkezdett hasonlóképpen cselekedni, felajánlani a házaikat. Sőt, ő maga is kapott ismerőseitől megkereséseket Debrecenből és Nógrád megyéből is azzal, ha tudomása van újabb menekülni kényszerülő gyerekes családokról, szívesen befogadják őket. Tehát úgy tűnik, a jó példa ragadós.
Mindemellett röviden beszélt a környéken uralkodó állapotokról. A határon ugyan mostanában nem járt, de tapasztalatai szerint eléggé pánikszerű a hangulat, a járásközpont Fehérgyarmaton a készpénzfelvétel és az ott található benzinkúton is a tankolást mindenki egyszerre próbálta lebonyolítani, így azóta mindkettőt korlátozni kellett.