Huszonkét órán keresztül tartott a szociális törvény kiheréléséről szóló "vita"

Huszonkét órán keresztül tartott a szociális törvény kiheréléséről szóló "vita"

Az Orbán-kormány a kibontakozó gazdasági, szociális és energiaválság előestéjén egy olyan 160 oldalas salátatörvényt nyújtott be, amely gyakorlatilag kivonja az államot a szociális szférából.

Nem sokkal csütörtök reggel hét óra, azaz mintegy 22 óra hosszúságú vita után zárta le az Országgyűlés a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslat előző reggel kezdődött tárgyalását - számolt be róla az MTI. 

Emlékezetes, az Orbán-kormány a kibontakozó gazdasági, szociális és energiaválság előestéjén egy olyan 160 oldalas salátatörvényt nyújtott be, amely gyakorlatilag kivonja az államot a szociális szférából, és a bajbajutott állampolgárt - ha már nem tud segíteni saját magán - először a hozzátartozóira, aztán az önkormányzatokra, majd a karitatív szervezetekre bízná. S csak ezután segítene az állam. 

Az viszont nem derült ki a törvény indoklásából, hogy mi szükség volt erre 2022 október végén, ha már több mint egy évtizede nem nyúltak a szöveghez hozzá.

Ezt próbálták megtudni a kormánypárti képviselőktől is a 22 órás vita során, de nem jártak sikerrel az ellenzéki képviselők.

Jellemző a parlamenti obstukcióra, hogy hajnalban már tanulmányokat olvastak fel az ülésen.

Jámbor András (Párbeszéd) az adórendszerről szóló és a családok jövedelmi viszonyait, helyzetét taglaló tanulmányt idézett felszólalásában.

Szerinte a kormány olyan társadalmat épít, amelyben a "lent lévőknek" nem adják meg az esélyt. Szorgalmazta, hogy adjon a kormány magyarázatot a szociális törvény módosítására, illetve vonja vissza azt.

Bakos Bernadett (LMP) előremutatónak nevezte a vitát, majd azt mondta, általános tapasztalat, ha a kormány infrastruktúrát fejleszt, annak nem az emberek, hanem a nagytőke kiszolgálása a célja. Sürgette az ötezer forintos klímabérlet bevezetését, ami egyaránt lenne szociális és zöld intézkedés. Érthetetlen, a kormány miért nem támogatja - mondta.

Ungár Péter (LMP) szerint a régió többi országában jobb a helyzet az "aktanyilvánosságot" tekintve, mint nálunk. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem jeleskedik, hogy ez nálunk is megtörténjen - jegyezte meg.

A segélyezési rendszer átalakításáról azt mondta, a nagyszülői gyed jó intézmény, de a gyodnál elgondolkodtak-e azon, hogy szintén flexibilis módon alkalmazzák. Továbbra sincs válasz arra, hogy ha nincs konkrét következmény, nem változik semmi, akkor miért módosítanak a gondoskodáspolitikán. Előfordulhat, hogy csökken majd a jogosultság mértéke? - kérdezte.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár arról beszélt: a háborús gazdasági helyzet és az unió hibás szankciói miatt jelentős energiaköltség-növekedéssel kell számolniuk a kis- és középvállalkozásoknak. Ezért fogadták el az új támogatási programot, amelyre 250 milliárdot különítettek el. Kitért arra is: a törvény alapvető célja, hogy az igazi verseny az egyéni és a közösségi közlekedés között legyen. Jó menetrenddel, korszerű és kényelmes járművekkel, jó bérletrendszerrel szeretnék a közösségi közlekedést elősegíteni - jelezte.

Tordai Bence (Párbeszéd) a korábban megkezdett, hajléktalanokról szóló tanulmány felolvasását fejezte be. Szerinte az állam szociális biztonság megteremtésére vonatkozó kötelezettségét lényegében minimálisra csökkentik, az állam lemond a szociálisan veszélyeztetett polgárairól.

Jámbor András (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a rezsinövelés egymillió háztartást veszélyeztet. A tanárokért rendezett reggeli budapesti demonstrációra invitálta a kormánypáriakat, hogy ott mondhassák el: miért nincs pedagógus-béremelés.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra reagálva zárszavában azt felelte: a javaslat része a gyermekvédelmi törvény módosítása is, amely a gyermekek szociális biztonsága érdekében a tartásdíj állam általi megelőlegezését tartalmazza, valamint az a passzus, amely az emberkereskedelem áldozatává vált gyermeket segíti.

Az ülésen elnöklő Oláh Lajos (DK) az általános vitát nem sokkal reggel hét óra után lezárta, majd kilenc óráig szünetet rendelt el. Akkor a szerdai, még nem tárgyalt napirendi pontokkal, elsőként az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának vitájával folytatják a munkát a képviselők.