Gröning a 21 éves önmagát a náci nézetek híveként jellemezte, azonban a 80-as években felszólalt a holokauszttagadókkal szemben és elismerte erkölcsi felelősségét a táborban történt borzalmak miatt.
A férfi ellen a 70-es években indítottak először eljárást, akkor azonban nem ítélték el. Később, a náci bűnök felderítésével kapcsolatos szabályozás megváltoztatását követően, ami lehetővé tette a táborokban véghezvitt gyilkosságokkal közvetett kapcsolatban állók büntetését is, ismét pert indítottak ellene és 2015-ben négy év börtönbüntetésre ítélték.
Gröning nem volt hajlandó elfogadni az ítéletet, és a német alkotmánybíróságon támadta meg a döntést egészségügyi okokra hivatkozva, ám alkotmányjogi panaszát elutasították.
A testület azzal indokolta döntését, hogy nem lát a börtönbüntetés letöltéséből fakadó semmilyen kockázatot Gröning egészségére nézve, az ezzel kapcsolatos esetleges hátrányok pedig orvosolhatók a büntetés-végrehajtási intézeten belül. Az alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyezte: egészségi állapota romlása esetén bármikor szüneteltethető a büntetés végrehajtása.
Döntött a német alkotmánybíróság: Oskar Gröningnek le kell töltenie a büntetését
A testület azzal indokolta döntését, hogy nem lát a börtönbüntetés letöltéséből fakadó semmilyen kockázatot Gröning egészségére nézve, az ezzel kapcsolatos esetleges hátrányok pedig orvosolhatók a büntetés-végrehajtási intézeten belül. Az alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyezte: egészségi állapota romlása esetén bármikor szüneteltethető a büntetés végrehajtása. A bírói testület kiemelte: Gröning bűncselekményének súlyossága sokat nyom a latban ahhoz, hogy végrehajtsák büntetését.